2015. április 20., hétfő

Kim Harrington - Perception - A hatodik érzék (Clarity 2.)


Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó Kft.
Eredeti cím: Perception
Fordító: Vince Judit Andrea
Megjelenés éve: 2014

Eredeti megjelenés: 2012
Ajánlott korhatár: 14 éves kortól
Oldalszám: 284



Mindenki hallott már Clarity „Clare” Fernről. A suliban is jól ismerik, ő a tisztánlátó lány, akinek elég csak megérintenie egy tárgyat, és rögtön emlékképek törnek rá a múltból.

Csakhogy Clare egyáltalán nem akarja celebként ünnepeltetni magát. Jobban szeret a háttérbe húzódva csendesen szemlélődni. Különleges képességét nem váltja aprópénzre.

Valaki azonban Clare nyomába szegődik, csábító üzenetekkel és ajándékokkal halmozza el, ahol csak felbukkan a lány. Ki lehet a titkos csodáló? Vajon a vonzó Gabriel, aki miatt Clare szíve mindig hevesebben ver? Vagy talán a lány korábbi barátja, Justin, aki bármit megtenne, hogy újból összejöjjenek?

Egy biztos. Clare-nek mielőbb meg kell oldania a rejtélyt. Az üzenetek egyre baljósabbá válnak, ráadásul egy helybéli lánynak hirtelen nyoma vész. Clare nekilát az igazság felderítésének – mielőtt túl késő lenne.


A véleményem:

Clarity Fern első története A tisztánlátó még tavaly elnyerte a tetszésem. Egy aranyos, ugyanakkor izgalmas és nem szokványos krimit ismertem meg benne, amiben ugyan akkor vannak fantasztikus elemek is, mint Clare különleges képessége a tisztánlátás. Egy jól összerakott rejtélyes gyilkosság sztoryt kaptunk, ahol nem tudhattuk előre ki a gyilkos, és ahol a nyomozás izgalmai mellett további szórakoztatást nyújtott nekünk a romantika, a család, az ezoterika világa, illetve egy érdekes kisvárosi élet bemutatása.

Már az első részből sejthettük hol fog folytatódni a második rész, amit nagyon vártam, már csak a borító miatt is. Gyönyörű lett, még szebb, mint az első részé. Olyan természetes és figyelemfelkeltő. Szerintem bármilyen könyves borítóversenyen dobogós lehetne.

A második rész egy kicsivel később kezdődik, mint az első, amikor is Clare az iskola egy népszerű és szeretett diákjává vált, hála megoldott rejtélyének és különleges képességének. Ezen kívül érdemi dolog nem történt az életében, nem választott a két fiú Gabriel és Justin közül, így semmilyen fontos eseményről nem maradtunk le. A történet tehát akkor folytatódik, amikor Clrarity életében újra beindulnak az események.

Tetszett a regénynek az őszies hangulata, amikor közelgett a halloween, megkezdődtek az iskolai bulik, az évnyitó bál. Jó volt, hogy egy igazi rejtélyes, üldözős krimit kaptunk egy romantikus fantasy történetbe csomagolva. Kevés bűnügyi könyvet tudtam ennyire élvezni.

A leggyengébb pont azonban ebben a második részben, hogy sokkal nyíltabb lapokkal játszik, mint az első rész. A gyilkos első szereplésénél/ megjelenésénél már egyértelművé vált számomra, hogy ő a tettes, és ez erről bármilyen más bizonyíték nem tudott lebeszélni. Az írónő azzal rontotta el a titokzatosságát, hogy egy jelentéktelennek tűnő mellékszereplőt folyamatosan előtérbe hozott, így hát sejthettük, hogy nem ok nélkül. Innentől kezdve minden cselekedete csak erősítette bennem a tényt, hogy ő az elkövető.

A fanatikus üldöző ötlete jó központi téma, már a Téboly című regényben is nagyon tetszett, és szerintem ezzel sokan így vannak. A mögé helyezett történet, indítékok és cselekvések is nagyon tetszenek, így ahogy írtam, az egyetlen gond a történettel az, hogy túl könnyűre sikeredett a feladvány.

A szereplők terén is nagyjából elégedettek lehetünk. Bár mindenki a várt módon viselkedik, nem okoz meglepetéseket, jellegzetes iskolás történetek karakterei lettek a regényben is megalkotva. Clare egy szimpatikus főszereplő, szerethető a jelleme, hisz nem áll be a sorba, nem egy tipikus mai lány, számára még érték az igaz barátság, az őszinteség, a család… A fiúk közti állandó hezitálása, hol ezzel-, hol azzal csókolózása azonban zavar. Miért volt olyan nehéz a döntés? Már a könyv elején is éreztük, hogy ki lesz a befutó. Ő miért nem érezte? Itt sem akadt semmi meglepetés a történetben, de nem bánom, mert a nyertes fiúnak drukkoltam.

Ha egy különleges hangulatú regényre vágytok, akkor tehát bátran ajánlom Clarity Fern történeteit. Ha szeretitek a krimiket, mégis olyan nehezen találtok szerethető írást a témában, aminek más élvezhető momentumai is vannak rejtélyein és megborzongató részein kívül, akkor ez a könyv egy jó választás lehet.

Értékelés: 10/9

Kedvenc karakter:


Nem volt kifejezett kedvencem. Clare furcsa gondolatmenete és olyankor kétségbe vonható döntés miatt nem lehet a kedvencem, de mind a bátyja, mind az édesanyja, Mallory, Gabriel … Nem nőttek kifejezetten a szívemhez, de kedveltem őket, aranyos karakterek, akik mind hozzájárultak a könyv hangulatához, érdekességéhez.

A borító:


Gyönyörű. Erre nincs jobb szó. Teljesen magunk elé tudjuk képzelni a kora őszi hangulatot. Egyszerűnek, természetesnek, ízlésesnek érzem. Ha egy bizonyos öltözködés, esetleg életérzés is társulna a képhez, még akár azonosulni is tudnék ezzel a letisztultsággal. Clare is gyönyörű női szerepbe bújhatott ezen a borítón, bár én nem teljesen így képzeltem el a lányt. A szereplő visszatekintése valóban emlékeztet egy üldözöttre, aki lépések hangjára lett figyelmes a háta mögül, miközben az erdőben sétált. Így mind tartalmában mind formájában a regényhez tökéletesen passzol.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése