2015. április 5., vasárnap

Lauren Conrad - Sweet Little Lies - Édes kis hazugságok (L.A. Candy 2.)




Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó Kft.
Eredeti cím: Sweet Little Lieas
Fordító: Farzekas Sándor, Fazekasné Hajdú Beáta
Megjelenés éve: 2012
Eredeti megjelenés:
 2010
Ajánlott korhatár: 14 éves kortól
Oldalszám: 288



Lauren Conrad


A televíziósztár, Lauren Conrad hollywoodi fiatalokról szóló elragadó, szórakoztató regényében a hazugságok csak annyira édesek, mint azok az emberek, akik elsütik őket.
Jane Roberts egy hétköznapi lány volt, egészen addig, míg legjobb barátnőjével, Scarlett Harppal be nem került a nagy sikerű valóságshow-ba, az L. A. Candybe.
Mikor Jane-ről pikáns fotók szivárognak ki a sajtóhoz, a lány a bulvárlapok botrányhősévé válik. A show egy másik szereplőjéhez, Madison Parkerhez fordul, de vajon Madison valóban segít neki?
Scarlettnek is megvan a maga botránya. Beleesik egy srácba, aki szigorúan tiltólistás – ám
Hollywoodban semmi sem maradhat sokáig titokban.


Véleményem:

A Los Angeles üdvöskéi sorozat egy igazi tini álommese, ahol a két főszereplő lány L.A.-ba, a csodás városa költözik, tele álmokkal, egy meseszép, új élet reményében, szinte már tényleg egy lánymeséről beszélhetünk. A maga is híres írónő Lauren életében azonban ezek nem voltak ennyire elérhetetlen álmok, hiszen ő már viríthatott az újságok címlapján, szerepelt egy sorozatban, híres divattervezőként éli életét, ráadásul gyönyörű külsővel lett megáldva. Sokszor úgy érzetem, hogy ez egy sablonos történet tele a hollywoodi és csajos sztereotípiákkal, de legalább a történet egy olyan írónő tollából szárazik, akitől akár el is hihetjük, hogy ez a sztory akár a valóság is lehet. Ki mástól, ha nem tőle, a hírességtől?

Jane
A könyvről egy hasonló történet jut eszembe, az Angel Katie Price-től, amely szintén egy lánynak a sikertörténete, tele romantikával, a hírnév árnyoldalaival, drogokkal, és lezülléssel... Az a történet számomra megfogóbb volt, de ezt a sorozatot is mindenki számára ajánlom, mert szórakoztató.

Bizonyára én vagyok a túl szkeptikus, de egy elképzelhetetlenül valószínűtlen indítással kezdődik a regénysorozat. Két gazdag családból származó lány, akinek mindene megvan, otthagyja családját, önálló életet kezd egy olcsó lakásban, szerény körülmények közt, várva a maguk szerencséjére. Valótlannak érzem azt is, hogy ezekben a regénysorozatban enyhén szólva is felül lett reprezentálva a szépség. A szereplők mind karcsúak, csinosak és tökéletesek. Sokan a lányok közül semmilyen mozgást nem végeznek, de nekik nem is kell, így is tökéletes az alakjuk. Ezek szerint a megfelelő étkezés vagy éppen az étkezés szinte teljes hiánya bőven elegendő a karcsúsághoz?


A sorozat második része ott folytatja a történetet, amikor már a két főhőslány megtapasztalta a híresség árnyoldalait, életükben kezd minden a visszájára fordulni - ellenséget szereztek maguknak, a bulvárlapok célpontjaivá váltak és a magánéletük is gajra ment. Mivel az írónő e/3-as személyben alkotta meg a meséjét minden eseménynek szem és fül tanúi vagyunk, akár mi is kiválaszthatjuk kit tartunk a cselekmény főszereplőjének, kivel tudunk azonosulni. Egyszerűsíti a döntést, hogy minden karakter körülbelül két tulajdonságból áll össze, és végig az jellemzi őket, aszerint cselekednek.
Scarlett

Jane a naiv és aranyos, mindenkivel kedves lány. Bármit mondanak neki mindent elhisz, kivételt
képez ez alól érdekes módon maga az igazság. Naivitása miatt szinte már butának tűnik. Személye jellegtelen és sablonos, rendezvényszervező akar lenni, lehetőleg sikeres.

Scarlett ettől már egy szimpatikusabb karakter. Okos, mindig a józan ész vezérli, de tartózkodó és óvatos, senkit nem tud Jane-n kívül igazán közel engedni magához. Mivel az írónő ebben a fejezetben sok oldalt szánt neki is, így méltán állíthatjuk őt a főszerepbe, és akkor már a történetet is közelebb érezhetjük magunkhoz, mert a főhős szimpatikus. Az ő életében megjelenik a szerelem, a bonyodalmak, minden érdekes kör
ülötte, egy tipikusabb főszereplő alapanyag, mint Jane.

Akinek a szemével a harmadik legtöbbet látunk az pedig Madison, a tipikus rossz lány, aki érdekes módon egyre inkább a középpontba kerül, ráadásul minden rossz tette ellenére nem is mindig negatív vonatkozásában. Megismerjük élete részleteit, motivációit, azonban érteni szerintem nem értjük igazán. A lány élete célja, hogy a címlapokon szerepelhessen, a középpontban lehessen. A lelke beteg, szinte már sajnálatra méltó, de ennek igazi oka még nem derült ki. Talán a harmadik rész fog mindenre majd választ adni, hisz kezd kibontakozni előttünk Madison múltja.

Madison
Magát az írónőt nem tartom különösebb tehetségnek, a stílusa akár a Gossip girlel is mutat egy gyengébb hasonlóságot, azonban semmi irodalmiságot, ördöngösséget nem találok a művében. Szerintem sokan mások is össze tudnának hozni egy ilyen színvonalú írást. A csajos szókincse azonban elég széleskörű, nekem már túl csajos is: szivi, mani-pedizés... Nem ez az én világom, bármennyire is fontosnak tartom én is a szépséget, a nőiességet.

Mindezek ellenére miért ajánlom mégis a regényt? Miért kapott jó értékelést? Ezt már nehezebb lenne megfogalmazni. Megvolt minden elem a regényben, ami kell egy kerek- egész történethez. Könnyed olvasmány, gyorsan olvastatja magát, és az első részhez képest fejlődést is mutat az írónő, Maga a valóság show ötlete egyébként jó volt, jó keretet ad a regénynek, inkább a részleteken mint az egészén javítanék.

Az utolsó lapokon exkluzív részletet olvashatunk a következő rész, a Sugar and Spice, első fejezeteiből. Bár csak pár oldalról van szó, de már ebből láthatjuk mi lesz a köv

etkező rész fő irányvonala, miről fog szólni nagy vonalakban.

Aki tehát szeret nagyon csajos lenni, esetleg szereti a valóság show-kat, nincs elborzadva a mai fiatalos rövidítésektől, annak tetszhet ez a regény. Unalmasnak szerintem senki sem fogja találni.


Értékelés: 10/7


Kedvenc karakter:

Scarlett. Van egy olyan érzésem, hogy ezzel szinte mindenki egyetért. Ő kapta a legszimpatikusabb tulajdonságokat az összes szereplő közül. A második részben ráadásul ő lett az áldozat, aki hiába szeretne segíteni legjobb barátnőjén, az nem hagyja, nem hisz neki, Nem is értem, hogyan hihet valaki egy alig pár hónapja ismerősének, ahelyett hogy a mindig megbízható, egyáltalán nem naív, józan ítélő képességű barátjához fordulna,

Borító:

Ha a borító is legalább olyan csajos lenen mint a történet, akkor jobban rátalálna a célközönségére, de azért így is tükrözi a stílust, amit képvisel. A rózsaszín, fehér sínkombinációt nagyon szeretem, ízléses, visszafogott és egyszerű, akár a regény, Nem derül ki róla semmi a történetről, de legalább a fülszöveg elolvasására készteti a lehetséges olvasókat.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése