2015. június 27., szombat

Könyves emlékek - olvasások, helyszínek, hangulatok...

Könyves emlékek -  olvasások, helyszínek, hangulatok...


Többször is észrevettem magamon, hogy rengeteg könyv kapcsán emlékszem arra, milyen helyszínen olvastam az adott művet. Emlékszem, ahogy a buszon tartok a kezembe egy regénnyel, arra is merre járunk éppen, milyen volt az idő, milyen volt a hangulatom. Mintha az adott pillanatot annyira gyönyörűnek találtam volna, hogy a memóriám eltárolta volna, mint egy fényképet, mint egy érzésmorzsát a fejemben. De nem csak a kellemes, ugyan így átlagos olvasások is megmaradhatnak a fejünkben: egy az iskolapadban, egy a napozóágyban...

Onnantól kezdve, hogy ez a kapcsolat létrejött, élményeinek meghagyjuk a könyvhöz társítva és folyton előhívjuk, ha az adott olvasmány felmerül a gondolataink közt. Szokatlan jelenség ez, hogy egy könyv az olvasó számára nem csak élményt adhat, magával a történettel, hanem mi olvasók is adunk élményeket egy könyvnek, társítjuk hozzá őket. Úgy gondolom bárkinek mondanék egy regényt, nagy eséllyel legalább egy kiemelt helyszín eszébe jutna hol olvasta, mintha csak egy családi nyaralást idéznénk fel részvevőivel.

Ugyan így egy könyv hangulatba hoz minket, hiszen sokszor érezzük magunkat az adott helyzetben, az adott helyszínen, de ugyanakkor mi is hangulatot adunk könyvünkhöz, hiszen emlékszünk mit éreztünk akkor, vagy az emléket kellemesként vagy kellemetlenként tároljuk el. Sokszor el sem tudjuk képzelni mennyi mindent kapcsolunk egy adott íráshoz. Mikor a kezünkbe vesszük még csak egy a sok műalkotás közt, mikor letesszük már egy életre megváltoztat minket - az emlékeinket, hozzá fűződő viszonyunkat.

Ha másért nem is, talán ezekért a pillanatokért érdemes lehet blogolni, olvasó naplót írni, vagy akár
egy átlagos naplót, hiszen hogy tartsuk meg az összes ilyen emléket, amiért érdemes volt a kezünkbe venni ezeket a könyveket? Igaz, a történet miatt vásároltuk meg az adott regényt, de akárcsak egy barát élményeket, emlékeket ad a kezünkbe, amit nem szeretnék elfeledni, megválni tőle... Agyunk sajnos nem lenne képes végtelenségig tárolni ezeket a képeket, főleg egy igazi könyvmoly esetén, hisz hetente több könyv is megfordul a kezünkben, az írás viszont segíthet ezek felelevenítésében.


De hogyan lehetséges, hogy sokszor könnyebben megmarad egy élmény az olvasmányommal, mint maga a történet részletei? Talán olyanok a jó könyvek is, mint a barátok. Gyógyítják a lelket, feltöltenek, és élményekkel gazdagítanak? Akárhogy is van ez másoknál én úgy érzem, nálam azt érzem így van, így hát ha másért nem is, ezért mindig is imádni fogok olvasni.

2 megjegyzés:

  1. Végig gondoltam a dolgot, és én csak akkor emlékszem arra, hol olvastam egy könyvet, ha azt különösen szerettem. Ha nem tetszett, akkor viszont nem tudom felidézni a helyszínt. A regény által kiváltott érzésekre és hangulatra azonban mindig tisztán emlékszem, még a legrégebbi olvasmányaimmal kapcsolatban is. Gyakran befolyásolja az újraolvasás élményét is: ha kézbe veszek egy régen már kiolvasott regényt, akkor megváltozhat róla a véleményem, de mindenképpen javít vagy ront az élményen a korábbi tapasztalat emléke.
    Egyetértek azzal, hogy élménygazdag folyamat az olvasás, még ha gyakran úgy is néz ki, csak egy helyben gubbasztunk egész nap (ahogy apám mondaná). A könyv valójában eddig ismeretlen helyekre repít és bemutat nekünk új személyeket, akiktől mindig rengeteget tanulhatunk. Ez mindenképpen hatással kell hogy legyen, és van, hogy az egész világodat megrengeti egy-egy olvasmány.
    Imádok könyvmoly lenni :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon örülök, hogy nem vagyok akkor ezzekkel az érzésekkel egyeüdl :) Hát nem is tudom, nekem miért maradnak meg a kevésbé kedvelt könyvek is. Talán azok is hatással vannak rám, még ha nem is annyira. Nem is tudják miről maradnak le akik nem ovlasnak. Teljesen egyetértek veled, hogy az olvasás nem magányos tevékenység :D

      Törlés