2015. augusztus 22., szombat

Cecelia Ahern - Amikor megismertelek



Kiadó: Athenaeum Kiadó
Eredeti cím: The Year I Met You
Fordító: Szieberth Ádám
Megjelenés éve: 2015
Eredeti megjelenés: 2014
Oldalszám: 352 oldal



Jasmine két dologhoz ért: profi üzletasszony és odaadó testvér. Ám amikor váratlanul elveszíti a munkáját, törékeny nővére pedig kezdi önállóan bontogatni a szárnyait, rá kell ébrednie, hogy nem tudja, merre halad az élete. 

Álmatlan éjszakáin az ablakból figyeli a szomszéd sztár-DJ és családapa részeg randalírozását: Matt is munkanélkülivé vált, amikor a talkshow-jában egy szilveszteri pajzán tréfa nem úgy sült el, ahogy tervezte. 

Jasmine-nak minden oka megvan rá, hogy utálja Mattet, és úgy tűnik, az érzés kölcsönös, a két ember útjai azonban visszavonhatatlanul keresztezték egymást. Az évszakok múlásával pedig nem csak a kertészkedésbe temetkező Jasmine udvara lesz egyre pompázatosabb: egy valószerűtlen barátság és egy bimbózó szerelem is bekopogtat hősnőnk ajtaján. 
Cecelia Ahern legújabb története elgondolkodtató, bájos és felemelő, megnevettet és könnyekre fakaszt, és legfőképp emlékeztet minket arra, hogy az életet élni érdemes.


Kedvenc idézeteim:

"Jobb máshová költözni, jobb gyökerestül kitépni magunkat a földből, és mindent újrakezdeni, mert csak akkor virulhatunk ki."

"Csoda csak ott terem, ahol elültetik."

"Ha azt akarod, hogy valami rendesen legyen megcsinálva, csináld magad: mindig is ez volt a filozófiám."

"Megtanultam, hogy egy eseményhez majdnem mindig két sztori tartozik: a nyilvános verzió és az igazság."

A véleményem:

Az Athenaeum Kiadó jóvoltából volt szerencsém elolvasni az első Cecelia Ahern könyvemet. Az írónő iránt akkor kezdtem el igazán érdeklődni, mikor a múlt hónapban megnéztem az Ahol a szivárvány véget ér című filmadaptációt, ami az ő szépséges története a barátságról. Nagy vágyam lett ezután megismerkedni Cecelia írásaival, hiszen ez a film segített más színben látni a férfi és nő közötti barátságot, vagy éppen a fiatal anyaságot.

Boldogan tapasztaltam, hogy az Amikor megismertelek című regény is képes volt új színt, pozitív feltöltődést hozni az életembe. Egy csodálatos mesét kaptam, ami egy nem mindennapi lány életében végbemenő változásokat írja le. Egy hosszú utazás lesz ez, ahol legfőképp a barátságon és a segítség elfogadásán keresztül lesz képes a főhősnőnk belülről újjászületni, rendbe hozni kisiklott életét. Rengeteg instrukcióval gazdagodhatunk arra nézve, miként virulhat ki életünk, és mindezt egy kert kivirágzásával egybekötve ismerjük meg, melyből életünkre vonatkoztatva, mi is valami újjá, többé válhatunk. Nem is jöhetett volna jobbkor ez a feltöltődés az én életemben sem. A regény nemmindennapisága nem a történetében fog rejleni, hanem Jasmine személyiségében és gondolataiban, melynek nagy részét kiteszi a könyv. Szórakoztató és egyben érdekes élmény is lesz egy ennyire szokatlan nő gondolataiban barangolni, az ő szemével látni a világot.

A történet Jasmine gyermekkori visszaemlékezésével indul. Ez lesz az a bizonyos év, amikor a kislány megtudta, hogy előbb utóbb meg fog halni. Ez a főhősnőnk akkori életében hatalmas változásokat idézett elő, hisz a kislány immár megtanulta, hogy az élet rövid, az időnek értéke van, és nekünk mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a lehető leghasznosabban, legkellemesebben töltsük el a maradék időnket.

"Ha csinálni akarsz valamit, most kell megcsinálnod, ha mondani akarsz valamit, most kell mondanod. És ami még fontosabb, neked kell csinálnod, neked kell mondanod, hiszen ez a te életed, te halsz meg, te veszíted el."

Ettől a csínytevésnek indult pillanattól kezdve Jasmine igazi aktív emberré vált, aki ritkán volt képes utol érni önmagát, hisz annyi mindent szeretett volna még az élettől. Már itt, kislány korában láthatjuk, hogy egy nem mindennapi teremtéssel van dolgunk. Bár ez egy visszaemlékezés, ám azok a gondolatok, amik már akkor megfogalmazódtak egy kislány fejében, hihetetlenül nagy intelligenciára és racionalitásra utalnak. Egy szókimondó gyermek mesélte el nekünk bátor, részleteibe menő, nyers stílusában, mit élt át akkoriban. Mindezt aranyosabbá tette, hogy gyermeknyelven lett megfogalmazva, egy gyermeki, de abszolút nem mindennapi gondolkodásmóddal párosítva.

A könyvnek egyébként a végletekig megmaradt ez a pár oldalban is megjelenő stílusa. Hosszas, részleteibe menő leírások tömkelegével fogunk találkozni, melyeket szórakoztatóan képes elénk tárni az írónő. Ez a túlzott részletesség és racionalitás is humoros hatást képes sokszor elérni nálunk. Adalbert nagypapa kapcsán pl. nem csak azt tudjuk meg, mi volt a kedvenc tevékenysége, vagy hol játszott fontos szerepet unokája életében, hanem azt is, milyen illata volt, hogy megtelepedett a körme alatt a piszok a rengeteg kertészkedéstől, vagy hogy mit gondolhatna a bácsi, amennyiben saját temetésén részt vehetne. Az is egy végigmenő tendencia lesz, hogy kevés párbeszéddel találkozunk a könyvben. Megtudjuk, hogyan zajlott le egy-egy beszélgetés, de sokszor Jasmine gondolatain keresztül, vagy az ő összefoglalásában. Ez által kicsit hosszabb is lett ez a regény, mint más hasonló terjedelmű írás, hiszen ezt úgy tudnám megfogalmazni, hogy az Amikor megismertelek, egy faltól falig írott agymenés. Ennek azonban egy sorát sem bántam, mert imádtam Jasmine agyában járni, mert nem csak szórakoztató volt, hanem tanulságos is, nem mindennapi élmény.

A gyermekkor után hosszabb időt ugrunk az időben, ahhoz a bizonyos pillanathoz, amikor Jasminet saját jó barátja elbocsátja a társtulajdonában lévő munkahelyéről.  A lánynak a munka jelentette eddig az életét, azt a tevékenységet, amelytől érezhette magát valakinek, hasznos tagjának a társadalomnak. Úgy vélte, ettől teljes az élete, és ettől nem vesztegeti idejét feleslegesen. A foglalkozása az volt, hogy vállalatokat indított, hozzáadta ötleteit, és kreativitását, majd miután működő szintre fejlesztette, eladta azokat. Jelenlegi, 4 éve működő vállalatával sem szerette volna ezt másképp csinálni, azonban üzleti partnerének más céljai voltak működő szervezetükkel. Ő foggal körömmel ragaszkodott hozzá, és még az eladás gondolata is elborzasztotta. A lányt tehát 1 év kényszerszabadságra, azaz úgynevezett "kertészszabira" ítélték, mely alatt nem állhatott munkába, hiszen egy konkurens vállalatnál való elhelyezkedés veszélyeztetné a cég működését. Nem tartom meglepőnek, hogy jómagam sem hallottam, még a kertészszabadságról, hiszen Magyarországon ritka lehet az a vállalat, aki azért képes fizetni, hogy ne dolgozzunk. Míg a mi szempontunkból ez egy csodás dolognak tűnik, addig Jasminenak ez volt a lehető legrosszabb opció, ami történhetett vele.

Ettől kezdve a nő otthon tengeti napjait, Dublin egyik kertvárosi részében. Barátjai és családja mind-mind sajnálkozva tekintenek rá, csak erősítik szegényben az érzést, hogy mennyire jelentéktelen lett az élete. A nagy, és hosszan tartó változást az a látszólag jelentéktelen esemény fogja beindítani Jasminnál, ahogy a könyv hátoldala is írja, amikor megismerte Őt. Az a bizonyos szereplő, akihez szól a történet, az nem más, mint Jasmine egyetlen, "nem az idős éveiben járó" szomszédja, Matt Marshall. A DJ- ként és műsorvezetőként tevékenykedő negyvenes éveiben járó férfi is élete legsötétebb korszakát éli. Felesége elhagyta, az alkohol rabja lett, ráadásul egy munkahelyi incidense miatt felfüggesztés alá is kerül a rádiózás alól. Két szerencsétlen sorsú ember fog egymásban vigaszt lelni, motiválni a másikat, és rámutatni saját hibáikra, ez által is befolyásolva a másik életének menetét. Úgy vélem, már ez önmagában érdekes, hogy egy gyűlöletből indult nem mindennapi barátság hoz életre szóló változást. Azt hittem, mint más regényekben, itt is a szerelem lesz a mozgatórugó, és hogy talán ez a két nehéz természetű szereplő is egymásra fog találni, mint zsák a foltjára, de végül, valami teljesen mást hozott a könyv.

Nem lehetett tehát kiszámítani, hogyan alakul ezek után Jasmine sorsa, és hogy kinek, milyen szerepe lesz az életében, mindössze azt éreztük, hogy változások vannak kilátásban, melyek után már semmi sem lesz ugyan az.

A kert motívuma nagyon fontos lesz a regényben. Szinte ez lesz az egész mozgatórugója. Már Jasmine nagypapának halálakor is fontos szerepe volt a kertészkedésnek, későbbiekben megtudjuk hogy Jasmine, és Down kóros nővére Heather névválasztásának is ehhez van köze. A 33 éves főszereplőnk életének tanítója és változásokat előidézője is nagyrészt saját kertje lesz, melyet eleinte semmire sem tartott, de később gondozása alá vette, és a legfontosabbá vált számára. A kertje állapota adott folyamatosan hű képet arról, hogy mutat a lány lelke, mi zajlik le benne:

"A kertem pedig az én hű tükröm: a kertem, amely egykor kopár volt és terméketlen, de most a bőség hona, ahol virul, érik minden. Gyarapszik, prosperál. És talán rólam is elmondható ugyanez."

Ugyan ilyen fontos szerepe lesz az évszakoknak is, melyek négy részre hivatottak osztani a könyvet. Jasmine egy éves kertészszabiját az évszakokon keresztül ismerjük meg, ami nem csak folyamatos változást hoznak majd az életében, hanem egyaránt a kertjében is.

Ahogy írtam, meglepett, hogy a barátság játszotta a főszerepet a könyvben, és hogy olyan volt az írás, mintha az egész csupán Mattnek íródott volna. Ettől függetlenül azonban volt egy kevésbé hangsúlyos, romantikus szál is a regényben. Sokkal inkább lesz az Ahol a szivárvány véget érttel szemben ez a történet lélektani, tanító jellegű, mint romantikus. 

A regény gyenge pontjai, hogy kevés benne az esemény. Ahogy már írtam, itt nem is azon van sokszor a hangsúly, hogy mi történik. Viszont mi olvasók nem vagyunk képesek nem várni a fejleményeket és türelmesek lenni. A másik negatívuma pedig az, hogy ha Jasmine nagy ritkán cselekszik is, akkor sem mindig helyesen. Tudom- tudom, kellenek egy történetbe bonyodalmak és megoldásra váró problémák, de néha azt kívánom, bárcsak ő is azt lépte volna, amit én és ne gondolkozna ennyire elvontan, amikor nem szabadna.

Karakterek ábrázolása terén az lesz a jellemző, hogy mondjuk az ifjúsági regényekkel ellentétben, itt nem részletes külső leírásokat olvashatunk, hanem furcsa szokásokat és a lélekben lejátszódó folyamatokat. Legjobb példa erre, hogy szinte az első száz oldalig azt sem tudtuk, hogy főhősnőnk vörös hajú, kék szemű lány.  Matt Marshall bármennyire is elcseszett apa, vagy ember, mindig is szimpatikus volt a számomra. Érezni lehetett, hogy nem véletlenül ilyen, és hogy képes a változásra. Már akkor megszerettem, amikor megtudtam, hogy egy Guns N Roses szám a kedvence. Nekem is ők a kedvenc zenekarom. Jasmine egyébként nem volt minden pillanatában szimpatikus a számomra. Tudtam vele azonosulni, hiszen az én agyam is folyamatosan pörög, sokszor hasonlóan értelmetlen és elvont dolgok körül, ráadásul én is ezt a rendezettséget, hasznosság érzetet szeretem az életemben, viszont mikor rossz döntések sorozatát hozta, akkor annyira haragudtam rá. Meg tudtam érteni az érzéseit, de cselekedeteit nem.

Mindenkinek ajánlanám a regényt, korosztálytól függetlenül, mert mindannyiunknak vannak az életében nehéz időszakok, melyeket csak gyökeres változásokkal lehet megoldani, és ahol segítséget nyújthatnak Cecelia szavai. Bár én magam is a fiatal felnőtt korosztályhoz tartozom még és távolinak érzem a harmincas éveket, de képes voltam azonosulni. Jó érzés volt valami komolyabbat olvasni. Jesmine való igaz, hogy már felnőtt, de gyerekes csíntevéseivel, szokatlan gondolataival érezni fogjuk, mennyire gyermek még a lelkében. Remélem én is ilyen leszek ennyi idősen. Igaz, közelebb állnak még a szívemhez az ifjúsági regények, mert szeretnék még fiatal lenni, álmodozni, de ez a regény sem nyújtott más élményt, mint azok, és emellett még olyan dolgokra is megtanított, melyre csak egy igazi, dolgozó, problémákkal teli nő élete képes.


Értékelés: 10/9


Kedvenc pillanatok:

A legjobb olvasásélményeim jelen esetben nem valamilyen eseményekhez köthetőek, sokkal inkább Jasmine-hoz. Voltak apró gondolatai, filozófiái, melyeket mikor az otthoniak körében felolvastam, ők is jót mulattak, ahogy én is. Imádom, mikor olyan okosságokat mondanak ki az életről, melyeket én magam sem gondolok másképp, ilyen formában mégsem jutott eszembe megfogalmazni őket.

A borító:

Imádom a rózsaszín és a fehér színeket, a falam is pont ilyen. Meglepett, hogy ezen a könyvön nincs a hátsó oldalra zsúfolva egy hosszú leírás, a vonalkód, az ár... Ezeknek a behajtható fülek szolgálnak helyül. Örültem ennek. A kiadó logója is hasonló okokból nyerte el a tetszésem. Nem hivalkodó és feltűnő, beolvad a borítóba, harmonizál vele. Gyönyörűek a kerti dombornyomott minták is.  Számomra az egész olyan szolid, visszafogott, és természetes, ahogy maga a könyv is. Jobban tetszik ez a borító, mint az eredeti.



Ezzel a kis logóval szeretném nektek jelezni, hogy részt veszek a Hédi könyves blogja által indított Könyves Blogger gyorstalpalón.

Ezt a bejegyzést szántam a Gyorstalpalónk első feladatának, ami egy tetszőleges könyv értékelése volt.

Csapatunk további értékelései:

Book Universe - Jamie McGuire:Red Hill

Könyvforgató Zug - J. Sterling - A hibátlan játék
Könyvek Szárnyán - Libba Bray - A látók

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése