2015. szeptember 6., vasárnap

Jodi Picoult - Csodalány



Kiadó: Athenaeum Kiadó
Eredeti cím: Keeping Faith
Fordító: Peiker Éva
Megjelenés éve: 2015
Eredeti megjelenés: 2006
Oldalszám: 568 oldal
Téma: dráma, fantasy, vallásos



A fülszöveg:

Mariah White életében másodszor kapja rajta férjét egy másik nővel, lányuk, a hétéves Faith pedig életének minden fájdalmas másodpercében vele van. A gyors válást követően Mariah depresszióval küzd, Faith azonban új barátra lel. Egy képzeletbeli barátra, aki lehet, hogy mégsem annyira képzeletbeli…

Faith folyamatosan beszélget az „őrzőjével”, s hamarosan a Bibliából kezd idézni – a könyvből, amelyet sem ő, sem egyetlen rokona nem olvasott. Mariah pánikba esik, pszichiáterek hada vizsgálja a kislányt, de nem találnak nála semmit.

Egy nap aztán Faith kezén stigmák jelennek meg, és csodás gyógyulások követik az útját. Mariah-nak szembe kell néznie a ténnyel, hogy Faith – a kislány, aki sosem kapott vallásos neveltetést – talán tényleg Istennel beszélget.

Ahogy lenni szokott, Faith csodálatos gyógyító ereje nem marad titokban. A hívők és a médiacápák hordái ostromolják a házat, és ha ez nem lenne elég, a kislány apja, Colin gyermekelhelyezési pert indít volt felesége ellen.

A Csodalány újra a legfontosabb kérdéseket feszegeti. Hol a határ csoda és valóság között? Összeegyeztethető-e az orvosi hivatás és a vallás? Lehet-e, kell-e választani az anyaság és az élet között?



Kedvenc idézeteim:

"Az emberek azt hallják, amit hallani akarnak. Abban hisznek, amiben hinni akarnak."

"… egy pillangót nem úgy lehet elkapni, ha kergeted; mozdulatlanul kell maradnod,amí magától a válladra nem száll."

"Előfordul, hogy a saját szemeddel látod történni a dolgokat, mégis elhamarkodottan jutsz téves következtetésre."

"… egy igazi édesanya kiáll a gyermeke mellett, tűnjön bármilyen bizarrnak is a helyzet."

"A vallási csoda tényleg megmagyarázhatatlan és isteni? Vagy csak egy véletlen találkozás az agyban: valami, amit belénk programoznak, keresztezve azzal, amit látni szeretnénk?"

"Nem kell elfogadnunk egymás hitét…de el kell fogadnunk, hogy mindenkinek joga van abban hinni, amiben hinni szeretne."


A véleményem:

Jodi Picoulttól, az amerikai írónőtől ez volt az első olvasott művem, bár egy irodalmilag igazán termékeny, művelt nőről beszélhetünk. Írói munkásságát körülbelül a születésemmel egy időben kezdte meg. Bevallom, nem hittem volna, hogy egy a szüleimmel egy idős alkotó képes lehet a mi korosztályunkra is ilyen hatást gyakorolni. A kötetet olvasva kíváncsivá váltam, mit volt képes kihozni az írónő egy teljesen más jellegű témában és műfajban, mikor ebben ennyire otthonosan mozgott és maradandót alkotott. A Csodalány című könyvet olvasva, látjuk majd mennyire szenvedélyes gondolkodója és nagy tudósa Jodi a vallás témájának, azonban más könyveinek is érdemes utánanézni, hisz sokat tett már le az asztalra.

Tetszett ebben az írásban, és talán ezt érdemes is már az elején tisztázni, hogy ez a könyv bár vallási témájú, nincs semmilyen konkrét valláshoz, meggyőződéshez kötve. Egyaránt nyújthat élményt és tanulságot egy katolikusnak, egy zsidónak, vagy akár egy ateistának. Én magam aktívan semmilyen vallás gyakorlója sem vagyok, a hitem mégis nagyon erős és összetett, és abszolút nem egyházakhoz, vallási intézményekhez köthető. Teljesen magaménak éreztem ezt az írást már ebből a szempontból is. Képes volt engem megerősíteni abban, hogy helyesen látom a világot és hogy Isten nem kötött semmihez és senkihez. Sokkal inkább függ személye attól, kinek van rá szüksége, ki fogékony és nyitott a létezésére.

A könyv a Csodalány címet kapta, a mi főszereplőnk mégsem a 7 éves, szőke hajú, tündéri Faith, hanem annak fiatal édesanyja Mariah. A szőke hajú, okos nő a gimnázium legnépszerűbb fiújához, Colinhoz ment hozzá. Nem is vágyott ezek után másra, hisz megadatott neki egy család, amire vágyott és egy tökéletes férj. Csakhogy gyakorta kiderülhet az emberek számára, hogy amire vágytak, nem az, ami jó számukra. Colin egy csalfa férjnek bizonyult, aki a történet elejére már másodjára csalja meg szerető feleségét. Védelmére szóljon, hogy ezúttal valódi szerelem vezérelte őt ehhez a szörnyűséghez, azonban ezzel a tettével már másodjára okoz csalódást feleségének, és vette el maradék önbecsülését. 

Faith magányosnak érzi magát ebben a kritikus időszakban, hiszen édesapja ott hagyta őket, édesanyja pedig bánatába merült. Nem is jöhetett volna jobbkor egy igazi csoda a kislány életébe, egy képzeletbeli barát. Eleinte Mariah és a pszichológusok is normális reakciónak találták a kislány fantáziálását, az események azonban furcsa fordulatot kezdtek venni. Faith olyan dolgokról mesél édesanyjának, amiről sosem tudhatott, vagy éppen a Bibliából idéz részleteket anélkül, hogy valaha is hallotta volna őket. A szakértők számára hamar össze áll a kép, Faith nem beszélgethet mással,csak Istennel. Miután egy pszichiátriai kongresszus során kiszivárog az eset és a média értesül a csodáról, a ház udvarát ellepik a sajtósok és vallási fanatikusok. Mindenki a kislányra kíváncsi, de legfőképp Istenre: hogy mit üzen számunkra? Hogyan jelenik meg?


Már a történet elején kezdetét veszi egy másik szál is Ian Fletcher, a híres teleateista életével.


Érezzük, hogy nem véletlenül került képbe a híres férfi, fontos szerep fog jutni neki a későbbiekben a család életében. Ian figyelmét is felkelti a lány híre. Feltett szándéka, hogy bebizonyítsa annak valótlanságát, hogy Isten létezik, és hogy ez a kislány, valóban vele beszélget, azonban nem számol azzal az eshetőséggel a férfi, hogy nem egy haszonleső, figyelemmániás asszonnyal találja magát szembe és egy befolyásos kisgyermekkel, hanem egy szimpatikus, szerető családdal, akik nem is vágynak figyelemre, csupán normális éltük visszaszerzésére.

A kislány és Isten kapcsolata tovább megy az egyszerű kommunikációnál, hisz képes lesz a Csodalány gyógyítani, stigmák fognak megjelenni a testén, ráadásul olyan élményeket oszt meg kérdezőivel, amik eddig elképzelhetetlenek voltak a katolikus egyház számára: elképzelhető, hogy Isten nő?

Míg a könyv elején Mariah és Faith viszonya viharos, ironikus módon a zűrzavaros állapotban sikerül mégis megerősíteni az egymás közti köteléket, és elválaszthatatlan anya- lánya kapcsolatot kialakítani. Eleinte egy rettegő anyát láthatunk, aki szeretne tökéletes lenni, átlagos, harmonikus életet akar és megfelelni férjének, a végére azonban egy határozott magabiztos nőt kapunk, aki képes kiállni magáért, akit a lánya imád, úgy ahogy van és tudja, hogy bármikor számíthat rá. Segítségére lesz ebben a folyamatban Mariahnak az édesanyja is, aki egyben a legjobb barátnője. Gyönyörű érzés volt látni, hogy nem én vagyok az egyetlen, aki az édesanyját tartja a legjobb barátnőjének és a kislányát, aki jelen esetemben a kiskutyám. Ilyen lehet egy tökéletes család.

Cselekményeit tekintve a könyv nagyon nagy része Faith csodatevéseivel fog eltelni, amit konfliktusként fog megélni a család. Tetézi majd a gondokat az édesapa is, aki miután értesül a lánya körüli eseményekről, szeretne kizárólagos felügyeli jogot kapni lánya gondozására, hisz úgy érzi az ő irányítása alatt ilyen dolgok nem történhetnének meg. Ezek alapján azt hihetnénk, hogy Colin egy j ó embernek, aki jó édesapa, azonban inkább lesz negatív szereplő ebben a drámában, hiszen a borzalmas eszközökig is képes lesz elmenni akarata érvényesítéséért.

Ez előbb leírt események fogják beindítani Mariahnál a szökés gondolatát, ugyanis az anya és lánya egy teljes hétre elvonul a világ elől, ahol útjaik összesodorják majd Iannel, a teleateistával. Személy szerint számomra ez volt a könyv legkellemesebb része. Itt lehettünk tanúi Ian jellemfejlődésének és a fiatal felnőttek közt kibontakozó érzelmeknek. Imádtam, hogy ebben a drámában azért akadt egy kis romantika is, és hogy nem maradt meg Mariah rajongása a végsőkig a volt férje iránt, hisz ahogy írtam, nem egy jó emberrel van dolgunk.

Az utolsó több mint száz oldal viszont már egy az egyben a bírósági tárgyalásnak lett szentelve, ahol eldől Faith sorsa. Míg a történet eleje inkább a csodák helye volt és a hosszan tartó leírásoké, addig ezek a lezáró fejezetek sokkal inkább racionálisak, valóságosak voltak tele párbeszédekkel, melyek az ügyvédek és a tanúk közt zajlottak le. Szinte kivétel nélkül az összes felsorakoztatott szereplő: a riporterek, atyák és orvosszakértők megjelentek a tárgyaláson, hogy állást foglaljanak ebben a családi krízisben. Mindenki kinyilatkoztatta a véleményét és hozzá tett valami pluszt a történethez. Itt fog igazi értelmet nyerni, kinek milyen szerepe volt a történetben, miért volt szükség minden kis mellékvágányra és szereplőre, és hogy ki milyen értékeket képvisel a regényben.

Rengeteg embertípust és nézetet megismerünk a regény által, ami azért lesz fontos, mert a regény központi üzenete éppen ebben a másságban rejlik. Az írónő nem ad mindenre egyértelmű válaszokat.  Azt nem árulhatom el, hogy megerősítésre vagy megcáfolásra kerül-e Faith kapcsolata Istennel, azt viszont igen, hogy az írónő a végsőkig nem foglal állást egy vállas mellett sem. Megmutatja az olvasóknak, hogy rendjén van így a világ, hogy valaki hisz a kislánynak, míg mások nem. Talán egyes embereknek szüksége van arra, hogy higgyenek, és hogy megmagyarázzák a megmagyarázhatatlant, míg mások racionálisan szeretnének élni.

"Nem kell elfogadnunk egymás hitét…de el kell fogadnunk, hogy mindenkinek joga van abban hinni, amiben hinni szeretne."

Összességében elmondható ennek a történetnek a kivitelezéséről, hogy részletes volt és aprólékos. Rengeteg szereplőt és szálat ismerhetünk meg mielőtt célba érnénk. Rengeteg embernek kell a lelkébe látnunk, mielőtt véleményt alkothatnánk róluk. Eleinte kevés párbeszédet kapunk, majd annál többet. Kevés lesz a valódi cselekmény a regényben, azok viszont igazán nagyszabásúak és eget rengetőek. Csak Mariah karakterénél látjuk a történetet első személyben, mégis mások testében is részesei leszünk fontos gondolatoknak.

Érdekes, hogy a főszereplő anya a Mariah nevet kapta, Jézus anyjáét. Elképzelhető, hogy ez esetben Jézus is lány lett volna és a regény a hímsovinisztákhoz is szólna?

Egy olyan regényt kaptam a Csodalány által, ami megmagyarázhatatlan eseményekről szól, mégis a való világban éreztem magam, ahol valós emberi problémák és dilemmák kerültek megoldásra. Az én hitemhez is sokat hozzáadott a regény, megerősítette bennem azt, amit szerettem volna, ha megerősítésre talál, hisz az emberek számára a legfontosabb az önigazolás. Komoly témákról olvashattam szórakoztató és humoros köntösbe bújtatva, hiszen többek közt Ian karaktere biztosította a jó kedvet. A fiatal felnőttek számára, amilyen én is vagyok az anyaság kérdésében is rengeteget adhat a történet. Talán sokakat foglalkoztat a kérdés, hogy képes lenne-e jó anya lenni, annak ellenére, hogy nem vagyunk tökéletes Ez a regény választ ad arra, mitől lesz valaki igazán jó anya vagy éppen apa. Igazán filmvászonra való lenne ez a történet.

Úgy vélem, ahhoz hogy valaki ekkora részletességgel és érzelmi odaadással tudjon írni egy témáról egyaránt szükség lehetett saját határozott elképzelésekre, a világról való tapasztalatokra és ismeretekre és alapos kutatómunkára az adott témában. Úgy érzem itt mindhárom a helyén volt.

Akiknek ajánlanám ezt a könyvet, azok a családi regények és drámák szerelmesei. Sokat adhat a regény annak, aki hisz valamilyen megmagyarázhatatlanban, valami csodálatosban, de a racionálisak is tanulni fognak Joditól. A romantika kedvelői sem fognak csalódni, mert bár nem szenvedélyes jelenetek tömkelegével lesz tűzdelve a regény, de lesz helyette végtelen odaadás és a másik melletti feltétlen kitartás. Már meglévő és a jövőbeli tervben lévő édesanyáknak, akik számára fontos az anya- lánya közti szoros kötelék, és minden szórakozásra vágyónak, mert ez a regény egyszerre ad nekünk szórakozást és tanít valami igazán fontosra, ami ha mindenkihez eljutna talán a világ is sokkal barátságosabb hely lehetne számunkra.


Értékelés: 10/9




Kedvenc pillanatok:

Minden Mariah és Ian közti meghitt jelenet, hiszen annyira szurkoltam, hogy a nőnek járjon egy boldog befejezés, és szeretem, ha csak kis mértékben is, de minden könyv romantikus.


A borító:

Egy újabb kiadás az Athenaeumtól, ahol a kedvenc színeim jelennek meg a borítón: rózsaszín, fehér és barna a betűkben. Úgy gyönyörű, ahogy van. Egyszerű, letisztult, nincs agyon zsúfolva, illik a történethez. Imádom ezt a megoldást, ahogy a kiadó kialakítja a könyvek külső megjelenését, hiszen a logó mindig olyan színű, ami illik a könyvekhez és ott helyezkedik el, ahol a legjobban mutat rajta. A puha borítás ellenére nehezen tud a védőréteg rongálódni, és a behajtható fülek kiválóan alkalmasak, pl.: a szerzők bemutatására, amivel a kiadó eddig látott könyveikben találkoztam is mindig. Örülök, hogy kapunk róluk valamilyen plusz információt és fotót az olvasás előtt.

Hatalmas köszönet az Athenaeum Kiadó számára a lehetőségért, hogy írhattam a könyvükről!

3 megjegyzés:

  1. Valakinek megvan ez a könyv bármilyen formátumban (pdf, mobi, doc, akármi) ??? Ha igen, elküldené a goldenalexem@gmail.com
    email-címre?

    Nagy örömet szerezne vele. Előre is köszönöm, ha valaki ilyen segítőkész :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én papír formátumban olvastam a könyvet, de hátha lesz olyan olvasó, aki esetleg tudott/tud segíteni a témában :) Reméljük :)

      Törlés