2016. április 26., kedd

Victoria Aveyard - Vörös királynő



Kiadó: Gabo
Eredeti cím: Red Queen
Fordító: Kleinheincz Csilla
Megjelenés éve: 2015
Eredeti megjelenés: 2015
Oldalszám: 424 oldal
Téma: fantasy, disztópia
Sorozat: Vörös királynő trilógia 1.


Fülszöveg:

AZ ISKOLÁBAN TANULTUNK AZ ELŐTTÜNK LÉTEZETT VILÁGRÓL, az angyalokról és istenekről, akik az égben laktak, és szelíd szerettel uralkodtak a Földön. 
Egyesek szerint ezek csak mesék, de én nem hiszem.

Még mindig uralkodnak fölöttünk az istenek. 
Lejöttek a csillagok közül. 
ÉS MÁR NEM SZELÍDEK.

A közrendű, nyomorgó Vörösök az Ezüstök uralma alatt élnek, akik isteni hatalommal bíró harcosok. 
Mare Barrow, a tizenhét éves falusi Vörös lány számára úgy tűnik, soha semmi nem fog megváltozni. 
Mare az Ezüstök palotájába kerül, hogy azok között dolgozzon, akiket legjobban gyűlöl. Hamar felfedezi azonban, hogy vörös vére ellenére ő is halálos hatalommal bír, amely az Ezüstök uralmának végét jelentheti.

A hatalom játszmája azonban veszedelmes, és ki tudná megmondani, hogy ebben a vér által kettéosztott világban ki kerül ki győzedelmesen?


Két vélemény: egy férfi, és egy női szemszögből

Világfelépítés

Férfi szemszög:

Tipikus disztópia. Háború sújtotta vidéktől, az elit fényűzéséiig, a szegények sanyarú életéig minden benne van. A világrend is tipikus disztópiába illő. Kíváncsi lennék, hogy mitől alakult így az emberiség, szóval egy kis háttér történetnek örülnék. Két részre osztott világ, egy uralkodó és egy elnyomott réteg, középkori és a modern világ találkozása. Sok ilyet láttunk már, szóval semmi extra. A jól megszokott disztópikus világfelépítés.

Női szemszög:

A könyv egy olyan disztópikus világba repít el bennünket, ami egyrészt a középkorra emlékeztetett a maga királyságával és rabszolgáival, másfelől mégis modern volt, hiszen olyan technikai vívmányok is helyt kaptak a műben, amik korunk nagy felfedezései. Engem a Párválasztó történetek színterére emlékeztetett az egész kontextus, és helyenként a történet is. Ebben a jövőbeli világban az emberek két csoportra oszlanak: Vörösökre és Ezüstökre. Elnevezésüket vérük színéről kapták. Ebből kifolyólag más lesz a két embercsoport külső megjelenése. Míg az Ezüstöket különleges képességeik, mint például a gondolatolvasás, vagy az elemek uralása a birodalom csúcsára emelték, addig a Vörösöket emberi mivoltuk rabszolgasorsra taszította. Ők vívják meg országuk csatáit, hisz pótolhatóak. A regényt kétségkívül ezek az Ezüstöknek adott képességek emelték egy érdekes fantasy szintjére. Véleményem szerint, ez az elgondolás nem volt teljesen újszerű, és ahogy már többektől is hallottam, erősen emlékeztetett más regényekre, mint ahogy írtam a Párválasztókra, és az Éhezők viadalára is. Ennek ellenére azonban azt kell, hogy mondjam, szerettem és megnyert magának. Olyan történetekhez hasonlóra mindig is szükség lesz, ami levette az embereket a lábáról.

Történet

Férfi szemszög:

A történet jó. Sokan mondják, hogy ez a könyv mindenhonnan „lopott” egy kicsit, értem ezalatt, hogy van benne egy kis X-men, egy kis Éhezők Viadala, Vörös lázadás és sorolhatnám, hogy én személy szerint, mit látok még benne, de engem ez egyáltalán nem zavart. Ettől és a kliséktől eltekintve, én élveztem a regényt. Sehol nem éreztem vontatottnak, vagy, hogy untatna. Lehet, hogy ezzel csak én vagyok így, de nem tudom megunni az ilyen fajta regényeket. Hiába, hogy az alapgondolatok kb. ugyanazok, de más világ, más szereplők. A történet egy szálon fut, nem erőlteti meg az agyunkat egy kicsit sem. Szépen fokozatosan épül fel, de nem kell sokáig várni, hogy történjen is végre valami.

Női szemszög:

A mese egy vörös lány, Mare életét mutatja be. Ahogy azt már megszokhattuk, egy szegény főhősnővel van dolgunk, aki valamiért mégis különlegesebb lesz a többiektől. A lánynak alig maradt már egy kis ideje megszokott életéből, melyet a zsebtolvajlással tett eddig hasznossá, ugyanis amint betölti a 17-et, besorozzák a frontvonalra katonának. Ez a sorsrész jut minden Vörösre, akinek nincs munkája. A váratlan fordulatot az a nap fogja hozni Mare életében, mikor egy tragikus eset kapcsán, a kishúga, Gisa kezei megsérülnek, amivel elveszti a család egyetlen pénzkeresője a munkáját. A lány elkeseredetten rabolja ki az útjába kerülőket bánatában, mikor egy olyan férfiba botlik, aki megváltoztatja egész életét. Az ugyanis munkát szerez a vörös lánynak a királyi udvarban. Mindaz, ami aztán következik majd még váratlanabb és meglepőbb lesz. A Nyárudvarban Mare érkezésekor épp királynőválasztás zajlik. Az válhat hercegnővé, és mehet hozzá a trónörököshöz, aki a legkiválóbb képességgel rendelkezik az Ezüstök közt. Itt derül majd fény Mare különlegességére, ő ugyanis egy villámlány. Képes elektromos feszültséget termelni és irányítani azt. És ezzel a Vörösek egyetlen ismert, különleges emberévé válik, és persze a király számára veszélyessé. Így lesz tehát Mare, a fiatalabb herceg, Marven menyasszonya. A kastélyban az élet nem lesz felhőtlen. A lányt erőszakkal tartják ott, figyelik minden lépését, ráadásul egy olyan színdarabban kell részt vennie, ahol egy rosszul eljátszott mozdulat is az életébe kerülhet. Marenek kívülről ezüstté kell válnia, mikor szívében igazi vörös. Ennél többet nem merek elárulni a történetről, viszont azt elmondhatom, hogy ez a regény Mare szerelmi háromszögéről fog szólni, melyben a két másik szereplő maga a két herceg lesz, és a lány küzdelmeiről, amit meg kell vívnia majd vörös lányként, ezüstszínekbe maszkírozva. További izgalmakat hoz majd a mesébe az a titkos, vörös, forradalmár csoport, aki minden igyekezetével azon lesz, hogy megdöntse a kegyetlen ezüst uralmat. Én ezt a cselekményszálat kellőképp fordulatosnak és eseményekkel telinek találtam. Ebben a 400 oldalas regényben alig telt el 30-40 oldal, amikor nem történt különösebben semmi, ezt leszámítva mindig valami igazán jelentős eseménynek lehettünk szemtanúi és ezt élveztem.

Karakterek

Férfi szemszög:

Minden karakter megvolt a műben, ami egy jó fantasyhoz kell. Aki sok történetet olvasott már, annak nem okoz meglepetést egyik karakter jellem fejlődése, illetve hanyatlása sem. Itt is egy „kissé” kiszámítható, de attól még nem untat. A szokásos atyáskodó tanítótól, a forradalmár barátokig, a sikeres testvér, hatalom éhes szereplők, mind-mind megvolt a regényben. Véleményem szerint, semmi gond nincs velük, olvastam már sokkal rosszabb karakterekről is. Erős közepes, se nem az a hűha, de nem is azok, akiket minden egyes oldalon fejbe kólintanék, hogy de MIÉRT?. Sajnos meglepetést senki nem okoz.

Női szemszög:

Ahogy az látszik Mare családi hátteréből, egy tipikus hősnővel van dolgunk, aki szegény sorból való, ugyanakkor helyén van a szíve. Majd a teljesen átlagos lány rájön, hogy valójában különleges, az ország legjelentősebb férfijai pedig azonnal beleszeretnek. Mesébe illő. Itt is érezhetjük a hasonlóságot a Párválasztó történetéhez, hisz már America is egy makacs természetű, a kasztját meghazudtolóan okos, nem mindennapi lány volt, Mare sem lesz másabb. Népük iránti szeretetük vezérli cselekedeteiket, és egy szerelmi háromszög. Hasonló lesz ennek összetétele is, hiszen ott lesz Marven, az ugyan herceg fiú, de lázadó, kedves, a vörösök közé illő herceg. Ugyanakkor Cal inkább Maxonra fog hasonlítani, az izmos, királynak született katonára, akinek minden vágya népét megismerni, és tökéletes uralkodóvá válni. Ezekből az előzményekből és hasonló történetekből kiindulva azt gondoltam, Marven labdába sem rúghat majd a lánynál. Nem is kedveltem meg a fiatalabb herceget sosem. De hogy végül Mare is hasonlóan gondolkodott-e mint én, és meghozta-e a maga választását, azt csak elolvasás után tudjátok kideríteni. Nekem tehát Cal karaktere volt a szimpatikus, még ha nem is hordozott magában újdonságot. Maret is megkedveltem emberfeletti bátorságával és tiszta szívével. A mellékszereplők többsége vagy az igazán rosszak, vagy jók táborát fogják erősíteni. Ennek eldöntése azonban nem lesz könnyű, mert lehetetlen kitalálni, ki kinek az oldalán áll, az árulások pedig ezt nem fogják könnyebbé tenni. Annyi azonban biztos, hogy ezeknek a szereplőknek lelkük van és történetük. Mindent okkal tesznek, mindnyájuknak van egy mozgatórugója, ezért képesek lesznek belőlünk érzelmeket kiváltani.

Végkifejlet

Férfi szemszög:

Kissé kiszámítható volt, de nem rossz. A szereplők jellemének fejlődése, vagy az írónő által a történetbe vitt „csavar” szintén megjósolható. Nem okozott meglepetést, ennek ellenére izgalmasnak tekinthetők az utolsó jelenetek. Bevallom az elején reméltem, hogy ez most más lesz, végig drukkoltam, hogy ne a már megszokott végkimenetel legyen. Sajnos csalódnom kellett, de mint ahogy már írtam, attól még nem volt rossz.

Női szemszög:

Mondanám, hogy teljesen meglepett, azonban számítottam ezekre a fordulatokra. A legtöbb szereplő olyan viselkedést hozott, amit vártam. Ennek ellenére igazán drámai volt, jelentőségteljes és izgalmas. Imádtam, hogy nem egyszerűen egy olyan élményben volt részünk, ahol a főhőseink bajba kerülnek, majd valaki megmenti őket, hanem Marenek és sorstársának is tennie kellett az életéért, nem is keveset. Nagyon örülök neki, hogy az írónő több csavart is belevitt a történetbe és tovább bonyolította a szálakat, ahol tudta, mintha egy igazi királydráma lenne, ugyan akkor szerintem ez volt a regény gyenge pontja is. A kiszámíthatósága, amihez, ahogy írtam, elegendő volt, ha már olvastunk több hasonló disztópiát is.

                                                                                      Borító

Férfi szemszög:

Letisztult, egyszerű borító, mégis megragadja az ember szemét. A történetről nem mond el szinte semmit (az elején). Nekem mégis tetszik. Modern, a színek harmóniában vannak, szóval egész jó. Jelentést a mű elolvasása után nyer. A vörösek elnyomását, és az ezüstök hatalmát jól visszaadja.

Női szemszög:

Ez az egészen letisztult, egyszerű véres korona hívja fel a figyelmet arra, hogy a könyvben komoly társadalmi problémák vannak megfogalmazva, és hogy üzenni is fog valami fontosat az olvasóknak. A cselekmények háttere valóban igazán jelentőségteljes és komoly, ennek ellenére a könyv igazán szórakoztató volt, és olykor lányregénybe illő. Nekem maga a motívum nagyon tetszik. Ráadásul a vércseppeket mi magunk is megérinthetjük, ugyanis kidomborodik a papírról. A háttérszín az, amin szívem szerint módosítanék. Ennek ellenére tetszik a maga egyszerűségével.

Kedvenceink voltak...

Karakter:

Férfi szemszög: Julian

Női szemszög: Cal

Helyszín:

Férfi szemszög: Archeon, a főváros

Női szemszög: Dúc

Képesség:

Férfi szemszög: Elektromosság

Női szemszög: Zöldmester

"– Zöldmester – kántálja a családja. Egy zöldszívű. Parancsára egy szempillantás alatt magasra nőnek a fák, lombkoronájuk a villámpajzsot söpri. Ahol az ágak hozzáérnek, szikrák lobbannak, és
lángra gyúlnak a zsenge levelek."

Jelenet:

Férfi szemszög: Az utolsó előtti jelenet, azaz a kivégzés

Női szemszög: Mare és Cal találkozása

Idézet:

Férfi szemszög: "Semmi baj nincs azzal, ha valaki másmilyen."

Női szemszög: "– Hogy mire van szükségem és mit akarok, az két különböző dolog."


Összefoglalás
Kinek ajánlanám?

Férfi szemszög: 

A fiatal felnőtteknek ajánlanám, szerintem mi férfiak ugyanúgy élvezzük ezt a történetet, mint a másik nem képviselői. A kliséktől eltekintve élvezhető és olvastatja magát rendesen. Legfőképp a disztópia és a fantasy kedvelőinek javasolnám, de aki eddig nem szerette az e fajta regényeket, az is könnyen megszereti a mű olvasása után. Valószínűleg, aki már több hasonló könyvet olvasott annak semmi extrát nem fog nyújtani, de aki most kezd ismerkedni ezzel a műfajjal az viszont tuti, hogy imádni fogja.

Női szemszög:


Ez a regény kivétel nélkül bárkinek a tetszését elnyerheti. A célcsoport minden bizonnyal az ifjúsági, és fiatal felnőtt korosztály, ezért valószínűleg nekik kerül a kedvencei közé, de szerintem a mesék és disztópiák kedvelői kortól függetlenül élvezni fogják. Az, hogy egy fiúnak is éppen annyira tetszhet, vagy még jobban is ez a mű, az látszik ebből a két szemszögből bemutatott értékelésből is. Bár női szemszögből íródott a történet és az egyharmada igazán romantikus, ez nem vett el a fantasy elemek élvezhetőségéből a másik nem számára sem.

Első mondat:

"Utálom az első péntekeket."

Címszavak:


szegénység, elnyomás, királyság, királynőválasztás, árulás, különleges képességek, párbajok, forradalom, szerelem, szerelmi háromszög

Értékelés: 10/9 (hatalmas, közös egyetértés alapján)

Ez az értékelés tehát jól bizonyítja, hogy egy romantikus disztópia éppen ugyan olyan érzelmeket képes kiváltani mindkét nem részéről és hasonló módon tud tetszeni.

2 megjegyzés:

  1. Hűha, most aztán megleptetek :D A borító - bár szép - egyáltalán nem keltette fel az érdeklődésemet, de ahogy az ajánlótokat olvastam kíváncsi lettem, úgyhogy meg is jegyeztem magamnak ezt a könyvet :)
    (Azon azért jól mulattam, hogy az értékelésnél a női szemszög jelentősen hosszabb volt, mint a férfi :D Hiába no, a fiúk nem olyan szószátyárak, mint mi vagyunk :D)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Na igen, mikor ezt a rövid véleményt megláttam a fiútól, azt gondoltam először: Hééé, én nem így gondoltam a dolgot! :D De aztán rájöttem, hogy ha megkérném, dolgozzon még rajta, az már nem őszinte lenne, és valóban így tipikus férfias, így maradt az őszinte, valósághű férfi szemszög :D Örülök, ha sikerült egy picit közelebb hozni ezt a könyvet hozzád is, mert tényleg jó volt. :) Ha nem lenne túlságosan hasonló egy két ismert ifjúsági könyvhöz, megkapta volta a maximumot. :)

      Törlés