2016. május 5., csütörtök

Jennifer L. Armentrout - Ellenállás


Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Eredeti cím: Opposition
Fordító: Miks-Rédia Viktória
Megjelenés éve: 2015
Eredeti megjelenés: 2014
Oldalszám: 384 oldal
Téma: fantasy, romantikus, paranormális
Sorozat: Luxen 5.



Fülszöveg:

Katy tudja, hogy a luxenek érkezésének éjszakáján a világ megváltozott. Nem hiszi, hogy Daemon örömmel fogadja a saját fajtáját, hiszen a luxenek azzal fenyegetőznek, hogy minden embert és hibridet kiiktatnak a földön. Azonban a jó és a rossz közötti választóvonal elmosódott, a szerelem pedig könnyen a végzetévé – mindannyiuk végzetévé válhat.

Daemon mindent megtesz, hogy megmentse, akit szeret – akkor is, ha ez egyenlő az árulással.

Egy valószínűtlen ellenséggel kell társulniuk, hogy esélyük legyen túlélni az inváziót…

Kedvenc idézeteim:

"A legszebb emberek, akiknek a külső szépséget csak a belső múlja felül, mindig azok, akinek
fogalmuk sincs erről."

"... soha meg nem valósítható kívánságok kiagyalására pocsékolni az időt veszteseknek való"

"– Mint már mondtam, ha belenézel az emberek fejébe, nem panaszkodhatsz amiatt, amivel ott találkozol."

A véleményem:

A Könyvmolyképző egyik legsikeresebbé vált sorozata a Luxen, melynek a tavalyi év folyamán jelent meg az ötödik, zárókötete. Azóta, ahogy már megszokhattuk a könyvsikerektől, érkeztek további, a sorozatba nem tartozó művek is, melyek ez esetben Daemon szemszögéből mutatják be az eseményeket. A sikertörténet tehát nem áll meg, a rajongók napjainkban is újabbnál újabb szeletet kaphatnak Daemonból és Katyből, így nem kell egyelőre aggódniuk a búcsúzástól, de a kiadó is tovább élvezheti a hatalmas rajongótábor szeretetét. 

Az én kezembe akkor került az Obszidián, mikor még a többi rész nem jelent meg magyar nyelven, és a sorozat nem volt ennyire ismert. Nem tudtam ezért, hogy mire számítsak, mert az olvasók felől még nem hallottam róla. A várakozásaimat magasan felülmúlta ez a romantikus fantasy, ráadásul a további megjelent részei ezt mindig tudták még tetézni. Még a negyedik részt elolvasva is úgy éreztem, ez a sorozat egyre jobb. Magasra került hát a léc az utolsó részhez érve, és nem voltam benne biztos, hogy meg fogja tudni ugrani. Lássuk, mi lett az eredmény! 

Az Origin ott ért véget, mikor a luxenek, elkezdtek, mint csillagok hullani alá a földre, tömegével. Ez a befejezés igazán drámai volt, nagyszabású, és egy olyan folytatás ígéretét adta a történetnek, ami képes volt egy, már amúgy is globális problémából, még nagyobbra váltani, egy világuralomra törő nép képében. Pontosan itt folytatódott az Ellenállás. Daemon és testvérei a semmi közepén álló házban magára hagyták Katyt, Archert, az origint, Bethet, Dawson szerelmét, és Luct a fiatal origint. A luxen zápor még napokig hullott az égből, főszereplőink a házba szorultak. Nem lehetett tudni, mik a jövevények szándékai az itt lakókkal, de ami még nagyobb kétségekre adott okot, hogy a Daemonék saját népük, vagy barátaik oldalára állnak majd. Beth terhességének híre fogja elsőként beindítani az eseményeket. Katy ragaszkodni fog hozzá, hogy a várandós lánynak azonnal bevásároljanak és gondját viseljék, ezért a lány és Archer elhagyja a házat, hogy egy szupermarketbe menjen. Ott ízelítőt kapnak a luxenek kegyetlenségéből és valódi szándékaiból, azok ugyanis úgy tépik ki az embereket saját testükből és veszik át alakjukat, hogy az felér egy brutális kivégzéssel. Az idegenek nem egyedül érkeztek, velük volt ugyanis Dawnson és Daemon is. Katy hatalmas örömmel fut majd a fiúkhoz, Dawson azonban valami olyat tesz, amire a lány nem is számított, elárulja őt. 

Főhősnőnk a luxenek fogságába fog esni, ahol megtudhatjuk, mit éreztek az ikrek népük megérkezésekor, és mi azok szándéka. Eldől, ki-kinek az oldalán áll, és újra megjelenik majd a képben a Daedalus is, az a luxenekkel kísérletező központ, aki már számított a bekövetkezett eseményekre. A nosztalgikus érzésekből lesz még bőven részünk, mert az arumok, a luxenek legfőbb ellenségei is részt vesznek majd a csatában, helyszín terén pedig vissza fogunk térni Petersburgba, a Luxen sorozat első három kötetében megismert kisvárosba. Ez a könyv tehát egyszerre négy nép, az emberek, a luxenek, az arumok és az originek csatája lesz. A kérdés már csak az, melyik csoport, kinek az oldalán harcol majd. 

Lássuk, mik voltak erről a történetről az első benyomások! Először is, le sem lehet írni, mennyire kellemes volt egy-két év kihagyása után most újra kezembe venni egy Luxen kötetet és megismerni a szívemhez nőtt szereplők kimenetelét. Az első pár tíz oldal után jöttem rá, mennyire hiányzott, talán ez is hozzá járult, hogy két és fél nap alatt el is fogyott a könyv. Rövidebb lett ez a kötet, mint a korábbi részek, de ezen felül is nagyon olvastatta magát, ezét rövid kikapcsolódást nyújt majd mindenki számára. 

Tetszett az az út, amerre kanyarodott a történet. Fokozta az izgalmakat, ahogy korábban is, ugyanakkor olyan elemeket megtartott, amiket eddig nagyon szerettek az olvasók, például a szerelmes főhőseink közt zajló valamivel erotikusabb hangvételű jeleneteket. A luxenek érkezése, és az arumok bevonása a harcba zseniális ötlet volt, méltóképpen tesz pontot erre a mesére, nem hagy nyitott kérdéseket olyan dolgokba, amik már régóta foglalkoztathattak bennünket. Teljes mértékig mégsem vagyok elégedett, mert maga a harc és a kimenetel sablonosra sikerült. Éppen olyannak éreztem, mintha bármelyik másik ifjúsági fantasyt olvasnám. Nem tudott meglepni. Legfőképp a végkifejlet miatt vagyok mérges, teljesen átlagos volt. 

A romantikus szálat az utolsó kötetig nagyon helyén kezelte az írónő. Tudta, hogy olyan elemeket kell használnia, amitől nem válik számunkra unalmassá ez a kapcsolat, ezért volt a sorozatban korábban Daemon és Katy közt egy ellenszenves kapcsolat, utána jött egy szerelmi háromszög, aztán az esküvő, most pedig, mint sok más elemben is, a romantika terén is visszatértünk kicsit a kezdetekhez és az ottani ellenszenves kapcsolathoz, legalábbis a történet egy kis részében. Ugyanakkor képes volt ez a szerelem a kiteljesedésre is. A szenvedélyes részek még mindig hasonló tűzzel égtek, helyenként nem volt épp a környezetébe illő, hisz a világvége közepette nem biztos, hogy tudnék a szexre gondolni, de azért megértem, hogy ezeket a részeket sem akarta elhanyagolni az írónő, mert Daemon ragaszkodó szerelme miatt szeretik sokan ennyire a sorozatot. 

Engem azzal vett le igazán a lábáról ez a zárókötet, hogy többször is visszakanyarodott a kezdetekhez. Mint például Petersburghoz. Voltak rövidebb visszaemlékezések, a korábbi becézések, a blogolás… Amennyire a negyedik rész távol röpített minket és kiszakított az eddig megszokott Luxen világból, most épp annyira vissza is tértünk. Ez az írónőnek is jó érzés lehet, hogy látja mit épített fel, mennyire távolról indult, de nekünk is, mert látjuk egészében, milyen kalandokat adott nekünk Jennifer. Hiányozni fog. 

Az nem volt teljesen kiszámítható azért a kötetben, hogy most ebben a könyvben, min is lesz a hangsúly. A luxenek okozta borzalmakon? Azon, Daemon és családja, hogy viseli társaik érkezését? A harcon, ami majd megváltoztatja az egész eddig ismert körforgást? Ezt nem tudtam sokszor megállapítani. Mikor jött egy új momentum a könyvbe, mint például az, hogy Deamon és Katy megint eltávolodtak egymástól, azt hittem ez majd az egész könyvet kiteszi. Aztán eltelik 10 oldal, már minden szép és jó, és jön valami új probléma. Díjaztam, hogy nem ragadtunk le sehol több ideig, és nem untuk meg ez miatt szinte egyik részt sem. 

Ahogy azt már az előző egy-két kötet esetén is megszokhattuk, itt is két szemszögből ismerjük meg a történetet, a két főhőséből. Ez a szerkesztésmód megengedte, hogy olyan jeleneteknek és érzelmeknek is tanúi legyünk, ami egyébként nem sikerült volna. Daemon fejében járni kellemes volt. Nagyképű, magabiztos stílusa még mindig rengeteg humor forrása lett. Katy azonban egy kicsit nehezebb eset volt, olyan jelenetek is akadtak, ahol mérges voltam rá, amiért egy gyenge lányként viselkedik, és nem befolyásolja aktívan környezetét. Őt jobban kedveltem a korábbi részekben. 

Az Origin végén a történet több jelentős szereplője is meghalt, amin igazán meglepődtem. Itt ezek a váratlan fordulatok nem igazán voltak jelen, és nem is volt akkora a veszteség a dolgok jelentőségéhez képest. Azt viszont tudni kell, hogy ez a könyvsorozat Daemon és Katy köré épül, és az ő közös jövőjükre, amibe ha egy szereplő nem illeszkedne bele egykönnyen, akkor nem is biztos, hogy van maradása. A veszélyes szituációkat éppen ezért nem mindig éreztem kilátástalannak, nem feszítette addig a húrt az írónő, hogy attól már a körmeimet is lerágjam, hogy most mi lesz. 

Számomra az eddigi kötetekhez képest ez a lezárás egy kicsit sablonosabb lett, és kevésbé kidolgozott. Vártam valami többre, legfőképp az utolsó oldalakban. Ettől függetlenül igazi Luxen kötet volt, hozta a megszokott formáját szinte minden téren. Szörnyen fog hiányozni.

Összefoglalás
Imádtam a könyvben
Fejlesztési lehetőség

a megszokott szenvedély szintszerethetőbb lezárás
hangulatfokozástöbb izgalom
visszatérés a kezdetekhezjól kidolgozott harcjelenetek
gyönyörű borító

a megszokott humorszint

Kinek ajánlanám?

Természetesen azoknak, akik olvasták már a Luxen sorozat korábbi köteteit. Ez a záró rész mindenképp csak úgy élvezhető, ha már az előzményeket ismerjük. A sorozatot viszont bárkinek meleg szívvel ajánlanám, mert kiérdemelte azt a nagy szeretet, amit magáénak tudhat. Minden tapasztalatom és ismeretségem azt mutatja, hogy a fiúk éppen annyira szeretik, mint a lányok, korosztályt tekintve pedig inkább az ifjúság kedvence, de az örök álmodozók és mesék kedvelői bátran tehetnének egy próbát.

Első mondat: 

"Régen volt egy tervem arra a valószerűtlen esetre, ha bekövetkezne a világvége."

Címszavak: 

világuralom, idegen megszállás, szerelem, szövetség, harc, megpróbáltatás 

Értékelés: 10/9

Kedvcsináló:

Az égből luxenek hullanak alá, a Földet idegen népek próbálják meghódítani. 

Létrejött egy közös tudat, melyből Deamon és két iker testvére sem menekülhet, összeköti őket ez a közös elme. 

Nincsenek többé pusztán arumok, originek, luxenek vagy emberek. Két tábor van csupán, azok, akik szeretnék a Földet megtartani ilyen formájában, és akik az emberek írmagját sem akarják látni. 

Ott van Daemon és Katy, akik vállukon cipelik az emberiség sorsát. Közösen tehetnek az ellen, hogy tömegek vesszenek oda ártatlanul. 

És persze ott van az a szenvedélyes szerelem is a két fiatal között, ami már korábban is mindent kiállt. Ezt is kifogják? 

A borító: 

Számomra ilyen egy tökéletes borító. Az utolsó két rész már az első háromhoz nem olyan szorosan illeszkedik, de itt Daemon végre a megszokott külsővel és a gyönyörű zöld szemekkel újra visszatért. Ahogy a zöldes árnyalat is. Ez engem szintén az első kötetre, az Obszidiánra emlékeztet. Érdekes, hogy bár ez a sorozat sokkal inkább Katy története, mint Daemoné, mégis a fiú szerepel a legtöbb borítón a lányok legnagyobb örömére. Talán a készítők is belegondoltak, mi venné le a közönséget a lábáról. A látványos hullócsillagos jelenetnek örülök, hogy visszaköszönt, ennél szívesebben már csak egy filmvásznon látnám.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése