2016. június 12., vasárnap

Jennifer A. Nielsen - A szökött király


Kiadó: 
Könyvmolyképző Kiadó
Eredeti cím: The Runaway King
Fordító: Szujer Orsolya
Megjelenés éve: 2015
Eredeti megjelenés: 2013
Oldalszám: 356 oldal
Téma: fantasy, kaland, YA
Sorozat: Hatalom-trilógia 2.

Fülszöveg:

A királyság a pusztulás szélén áll. A király eltűnt. Ki éli túl? 

Alig pár héttel az után, hogy elfoglalta a trónt, egy gyilkossági kísérlet veszélyes helyzetbe kényszeríti Jaront. A készülődő háborúról szóló pletykák beszivárognak a kastély falain belülre, Jaron pedig érzi a Carthyára lassan rátelepedő feszültséget. Hamarosan rá kell jönnie, csak akkor mentheti meg királyságát, ha lemond a trónról. De minél távolabb kényszeríti a sors a palotától, annál többet gondol arra, hogy vajon nem megy-e túl messzire?

Visszatérhet-e valaha?

Vagy fel kell áldoznia saját életét, hogy megmentse országát? 

A Hatalom-trilógia második része igazi hullámvasút, tele árulással és gyilkossággal, izgalommal és veszéllyel.

Kövesd a hős királyt!


Kedvenc idézetek:

"– Segítene, ha olyan szavakat használnál, mint a kérem és a köszönöm.
– Akkor megköszönném, ha, kérlek, nem ütnéd bele az orrodat a dolgomba…"

"Ha tenni akarsz valamit, aminek nyoma marad, akkor az a valami legyen jó!"

"– A napnak is megtilthatnám, hogy felkeljen, de akkor is megtenné."

A véleményem:

Jennifer A. Nielsen hazánkban a Hatalom- trilógiájával vált ismerté 2014-ben, azonban idegen nyelven több műve is megjelent. Az első részt követően a folytatás 2015-ben került a polcokra, ahogy a lezáró kötet is, ezért az érdeklődők számára már az egész sorozat elérhető.

Mikor A hamis herceget körülbelül egy évvel ezelőtt a kezembe vettem, valami igazán megmozdult bennem. Ez a könyv képes volt visszaadni számomra a középkori királyokról és hercegekről szóló filmek hangulatát, élvezetét, és lekötni a figyelmem hosszú oldalakon át kalandos fordulataival. Mikor az anyukám tette le a könyvet ezt követően, már követelte tőlem a második részt, mikor az még meg sem jelent. Telt, múlt az idő, a várakozás közepette el is feledkeztem róla, mennyire kíváncsian vártam a sorozat folytatását, most mégis volt alkalmam kölcsönbe kapni ezt a művet, ezért úgy döntöttem, örömmel folytatom Jordan kalandjait.

Már a fülszöveg hangulatából és történetleírásából is látszik, hogy A szökött király egészen más vizekre evez az előzményekhez képest. Nincs több cselszövés, versengés, vagy kérdés azt illetően, hogy ki lesz az uralkodó. Jaron elfoglalta méltó helyét Carthya élén, a küzdelmei mégsem érnek majd ezzel véget. A kalózok, akik már egészen fiatalon is a herceg életére törtek, most komolyabb problémát jelentenek, mint valaha. A királyt megfenyegették, ráadásul csapatuk új veszedelmes harcossal bővült, nem mással, mint Rodennel, a főhősünk korábbi ellenfelével. Az egykori, árva fiú Sage tehát nem válhat ebben a történetben nagy királlyá, aki a trónon ülve biztosítja országa jólétét, ahhoz ugyanis, hogy Carthya elkerülje a háborút valami sokkal többre van szükség, a királynak személyesen kell tennie azért, hogy a birodalom megmeneküljön. Csalás, árulás, szenvedés és kaland kíséri majd Jaron útját ebben a regényben is.

Mindezek az eseménydúsnak és kalandosnak ígérkező fejlemények ellenére ez a sorozat nálam elvesztette régi varázsát. A regény első negyede inkább politikai szempontból érdekes, semmint a történéseiből, ez a téma pedig engem untatott, nem kötötte le a figyelmemet. Eszméletlenül vártam már rá, hogy valami történjen. Pár tíz oldal után szinte már elvesztettem a reményt és feladtam, de akkor történt valami, és elindult a könyv. Nem túl rohamos tempóban, inkább csak csordogált a főhősünk a célja felé, és sokat időzött egy egy állomáson, így mikor megörültem bizonyos fejleményeknek, hamar elvesztettem a lelkesedésemet, mert folyamatosan meguntam az írást. De talán ez köszönhető annak is, hogy most ez a folytatás csak egy mozgatószál körül forgott, Jaron bosszúján és kilátástalan küldetésén a háború megelőzése érdekében. Nekem egy jó regényhez több kell, egy bonyolultabb felépítés, kiszámíthatatlan fordulatok, mint az első részben. A szökött király egyszer sem volt képes meglepni.

Az előbb felsorolt negatívumok ellenére mégis egy közepesre ítéltem a művet minden szempontból, mert el kell ismernem, maga a téma bármennyire is ki lett már vesézve, még mindig van rá érdeklődés. Sage odaadása és példamutató hűsége országa iránt megrendítő és sokak számára szimpatikussá teszi karakterét. Én mégis a humorát és gondolkodásának egyszerűségét szerettem. Még mindig azt a tolvaj fiút látom benne, akiről nem tudtuk, hogy uralkodásra született. Ezen kívül törekedett rá az író, hogy kalandos legyen a regény, és hogy Jaron rengeteg kalamajkába keveredjen, ahonnan csak leleményes énjével lesz képes kivergődni. Ezeket a rövidke részeket kedveltem.

Az írónő stílusa, egyszerű megfogalmazása, a karakterekhez illő szóhasználata dicséretre méltó,  sokszor úgy éreztem ezen a téren sokkal kimagaslóbb, mint a kreativitásban. A szóismétlések olykor zavaróak voltak számomra, de a nyelvezet visszaadta többször is a középkor jellegzetességeit.

Az első regényt olvasva megismertünk egy női karaktert is, Imogent, aki közel került a főhősünk szívéhez. Ez a kapcsolat komoly mozgatórugója lesz a könyvnek.Tetszett, hogy az írónő a szeretet és a kötődés erősségét egy percig sem becsülte le. Mindezek ellenére nem nevezném romantikusnak a művet, és értem is, hogy ez a történet más céllal íródott, én mégis hiányoltam valami kézzelfogható szerelmet a fiatalok közt. Nem szerettem volna, csak harcról, politikáról és cselszövésről olvasni. Szükségem lett volna még több szerelemre, emberi kapcsolatokra, és drámára.

A helyszíneket illetően visszatérünk, a sorozat kedvelői által már nagyon jól ismert házhoz, Conner birtokára is pár oldal elejéig, ezen kívül a történet egy része a kastélyban játszódik, míg a másik fele Aveniában, az ellenséges királyságban. A szereplők közül visszatérnek majd az általunk megkedvelt karakterek, mint Tobias, Mott, vagy Amarinda, de kiegészül majd a szereplőgárda több egyéb szimpatikus karakterrel is.

A lezárás az írónőhöz hűen drámai lett és nagyszabású, sejteti azt, mit várhatunk a befejező kötetben. Bármennyire is kíváncsi lettem rá, mit rejt a szereplők sorsa, egész egyszerűen nem bírom magam rávenni az elolvasására, legalábbis még nem. Ez a könyv után szükségem van valami hozzám illőbbre, ami képes lekötni a figyelmemet.

A molyok többségének a nagyon jó értékelések ellenére én bármennyire szerettem volna tehát a szívembe zárni ezt a folytatást, nem igazán sikerült. Az írónő stílusát továbbra is kedvelem, ahogy a történetének témaválasztását is, de legfőképpen a humort, ami jelen volt a kötetben, mégis untam a regényt. Döcögősen haladt előre az eseményszál, nem minden fejezete rejtett érdekességeket magában és meglepetéseket sem tartogatott számomra az írónő.

Összefoglalás
Imádtam a könyvben
Fejlesztési lehetőség

élvezhető írói stíluslassú folyású az eseményszál
humoros párbeszédeka történet túlontúl egyszerű
érdekes vezérfonálhiányoztak az érzelmek
nem maradt meg a korábbi versengés, fordulatosság

több fejezet unalmasan telt el

Kinek ajánlanám?

A mű teljes mértékig függetleníthető bármilyen nemtől, a fiúk szerethetik azok az akciódús kalandok miatt, amikben Jaron részt vesz, és a kevés romantikus jelenet miatt, a lányokat pedig szerintem inkább a szereplők és a korszak sajátosságai fogják majd meg. Mivel a főhőseink nagyon fiatalok, ezért úgy gondolom a korosztály szerinti célcsoport elég szerteágazó lehet, a fiatalok fogják a leginkább megkedvelni, de a felnőtteknek is ajánlom. Ha már a filmek terén is kedvelted a középkori történeteket, egészen hasonló élményben lehet a Hatalom trilógia által is részed.

Első mondat:

"Túl korán érkeztem az ellenem elkövetett merénylet helyszínére."

Címszavak:

ifjúsági, király, kalóz, háború, politika, cselszövés, tolvaj, párbaj

Kedvcsináló:

Az árva, tolvaj fiú Sage immáron Carthya királya lett, Jaron.

A béke látszata egyre képlékenyebbé válik, az országot nyílt fenyegetés éri. Az egyetlen mód a háború elkerülésére a veszély megszüntetése.

De vajon elég lesz-e egy fiatal, tapasztalatlan uralkodó bátorsága és elszántsága ahhoz, hogy vakmerő tervét véghezvigye? És elegendő-e ahhoz, hogy országa ezzel valóban megmeneküljön?

A Hatalom - trilógia egy olyan kalandra hív, ahol a középkor legmeghatározóbb jelenségeivel találkozhatunk, mint például az árulás vagy a hatalmi játszmák.

Értékelés: 10/5

A borító:

A sorozat külső megjelenése egyszerűségével vált híressé, mindössze egy-egy motívum jelöli a könyv tartalmát és témáját. Az én kedvencem az első rész volt, A külföldön megjelent borítók közt van egy változat, amin mindig a főhősünk, Jaron jelenik meg. Nekem ezek nagyon tetszettek, különös tekintettel a második részre, ezért ha hazánkban így jelentek volna meg, azt nem bántam volna, hiszen nagy kedvenceim azok a könyvek, akik magukon hordozzák főhőseiket. Ez a mostani megjelenés, ahogy a történet is, nálam egy közepes értékelésre volt elegendő.

3 megjegyzés:

  1. Én két hete olvastam ki mind a három részét, és imádtam! Bekerült a top3 kedvenc könyvsorozataim közé, pedig oda nem könnyű ám bejutni. :D
    Annyirra örülök, hogy végre olvashattam egy olyan Vörös Pöttyös könyvet, amelynek a főszereplője egy okos és agyafúrt fiú nem pedig az a tipikus VP főszereplő lány.
    Az én szívembe teljesen belopta magát Jaron, sosem kedveltem még ennyire könyvbeli főszereplőt, pedig olvastam már egy jó pár könyvet. :D
    Mott-ot is kedveltem, igaz barátja lett Jaronnak, pedig a történet elején még teljesen mást gondoltam róla.
    Imogen és Jaron között igaz szerelem van, hiszen mennyi mindent megtettek egymásért. ^^
    Az pedig, hogy kalózok is szerepeltek benne, az már csak a hab a tortán volt számomra, mivel imádom a kalózokat. :)

    Örülök, hogy írtál véleményt az egyik kedvenc könyvsorozatomról, akkor is ha neked nem is tetszett annyira, mint nekem! :)

    Üdv, lelkes olvasód: Heni ^^

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia Heni :)
      Nagyon örülök, hogy te is leírtad ide a véleményed. Nagyon is igazad van abban, hogy végre nem egy tipikus VP-s történet, tipikus szereplőkkel, ezt én is imádom benne. :) Az első rész még abszolút öt csillag volt nálam is. :) De ez a második egy kicsit lehúzott engem, ami a cselekményszálat illeti. Jaront viszont azért még mindig nagyon is kedvelem. Szerintem, ha más miatt nem is, de miatta biztos, hogy én is befejezem a sorozatot, amint lesz rá lehetőség.
      Ha lesz időd leírni, kíváncsian várom, ki a TOP3 listád többi tagja. :)
      Noémi

      Törlés
    2. Az én Top3 könyves listám így néz ki:
      1.Cassandra Clare: Pokoli szerkezeteket trilógia
      2.Jennifer A. Nielsen: Hatalom trilógia
      3.Benina: Bíborhajú sorozata

      + Rick Riordan Percy Jackson és az olimposziak és Cassandra Clare: Végzet ereklyéi sorozata. :)

      Bocsánat, hogy ilyen későn válaszolok.
      Én is kíváncsi vagyok a te kedvenceidre. :)

      Törlés