2016. augusztus 29., hétfő

Jessica Sorensen - Callie, Kayden és a véletlen

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Eredeti cím: The coincidence of Callie & Kayden
Fordító: Komáromy Zsófia
Megjelenés éve: 2014
Eredeti megjelenés: 2012
Oldalszám: 344 oldal
Téma:
New Adult, romantikus, dráma
Sorozat: Véletlen 1.


Fülszöveg:

Kayden ​​megtanulta, hogy egyetlen esélye a túlélésre az, ha némán tűri a szenvedést. Ha szerencséje volt, meg tudta húzni magát, és tette a dolgát, kibírta egyik napot a másik után. Ám egy este úgy tűnt, végül mégis oda a szerencséje – és az élete… míg fel nem bukkant egy Callie nevű lány, éppen időben, hogy őrangyalként megmentse.

Callie nem hisz a szerencsében. A tizenkettedik születésnapján történt szörnyűség óta nem. Miután túlélte a borzalmat, Callie eltemette magában az érzelmeit, és megfogadta, hogy soha senkinek nem árulja el, mi történt. Most, hat évvel később, még mindig küszködik ezzel a fájdalmas titokkal, ami kis híján felemészti.

Amikor a sors úgy hozza, hogy Kayden és Callie ugyanarra az egyetemre kezdenek járni, a fiú elszánja magát: megismerkedik a gyönyörű lánnyal, aki megváltoztatta a végzetét. A csöndes és visszahúzódó Callie még mindig fél bárkit is beengedni a világába. Kayden azonban biztos benne, hogy Callie okkal tért vissza az életébe. És minél inkább igyekszik a lány életének részévé válni, annál inkább rádöbben, hogy ezúttal Callie szorul megmentésre…

Kedvenc idézeteim:

"– „Életünk során elég egyetlen véletlen, hogy összehozzon minket, és a szívünk egy pillanatra
egyszerre dobbanjon.” "

"– A szurkolólányokat túlértékelik."

"– Csak azért, mert a világ tele van rossz dolgokkal, nekem még nem kell hagynom, hogy ez elszomorítson."

A véleményem:

Callie és Kayden történetét még ajándéka kaptam, ha jól emlékszem valamikor tavaly év elején. Nagyon tetszett a történet és a borító is, de mindig akadt olyan könyv, ami sürgősebb volt, vagy még jobban várt, ezért a polcomon pihent hosszú időn át. De aztán a Prológus csapatával egy olyan kezdeményezésbe kezdtünk, amely alapján kihívások keretében csökkentjük az otthoncsücsülő könyvek listáját. Én személy szerint nagyon örültem ennek a feladatnak, mert már régóta terveztem ezek elolvasását. Arról nem is beszélve, hogy még Molyos kihívásokra is feljelentkeztem a cél érdekében. Most itt van végre a kellő motiváció, ráadásul feladat is társult nekem az értékelés mellé, amely szerint szereplőválogatást kell tartanom a könyvhöz. Nekem, a képek szerelmesének, úgy érzem testhezálló ez a feladat. Határidőként a nyár utolsó napja lett kitűzve. Én augusztus 22-én tudtam első ízben kezembe venni a könyvet. Már a fejem felett lebegett a büntetés lehetősége, de akkor magával ragadott a könyv, és nem engedte, hogy letegyem. Még az internetünk is elromlott otthon egy napra, mintha minden nekem drukkolna, hogy időben kész legyek. Így történhetett, hogy Callie és Kayden történetét alig egy nap leforgása alatt kiolvastam. 

52. pont: Próbálj szerencsét, az Isten szerelmére!

A 2014-es mű a New Adultok közt kapott helyett, legfőbb témája a fiatal felnőtt kor, az egyetemi lét és a nemi erőszak, ahogy azt már olyan sokszor megszokhattuk. Calliet, a főszereplő lányt mindenki különcnek tartotta a gimnáziumban. Anorexiásnak csúfolták és kettyósnak, mivel ő nem barátkozott, a haját fiúsra vágatta, és feltűnően vékony lett egyik napról a másikra. Arra a bizonyos bulira is csak akaratán kívül keveredett, ami mindent megváltoztatott az életében, de még inkább Kaydenében. Callie megmentette a fiút saját édesapjától. 

A nyár hamarosan véget ért, hónapok telnek el a borzalmasan sikerült gimnázium záró party után, Callie egyetemre került (csak úgy, mint Kayden) és végre barátra is lel Seth személyében. Őt annyira megkedveli, hogy még legféltettebb titkát is elárulja neki, amiről senki azelőtt nem tudott. A lánynak is van egy sötét folt a múltjában, ahogy azt már szokatlan gyermekkori viselkedéséből sejthettük is. Itt van tehát két egészen különböző világból érkezett fiatal, akik élete már sosem lehet normális rajtuk kívül eső okokból és akik sosem hitték, hogy rajtuk bármi is segíthet. Egészen addig míg nem kezdték el megismerni egymást. 

3. pont: Légy röhejesen, megrészegülten boldog!

Egy történet egy elképesztően viharos szerelem kialakulása a kampuszon, ami a komoly előzmények ellenére könnyed, üdítő és vidám, sokszor akár a szerelmünk lapjaiba illő. Kicsit közhelyes, néha túl idilli, de hiteles. Mert érzed Callie és Kayden közt a különleges kapcsolatot, érzékeled azt a folyamatot, ami lassan alakul ki kettejük közt, és tapinthatod a lapok közt azt a szenvedélyt, ami már a könyv felétől jelen lesz folyamatosan.

Szerintem az, hogy egy nap alatt sikerült elolvasnom a történetet, sok mindent elárul. Például, hogy abszolút nem unalmas. Mindig történt valami a könyvben, folyamatosan lekötötte valami a figyelmemet, nem voltak töltelék jelenetek, amik alkalmat adtak a pihenésre. És én ezt pont így szeretem. Leginkább akkor volt lehetetlen az olvasás félbeszakítása, ha Callie és Kayden együtt voltak. Mert egyszerűen vártuk a fejleményeket és feszülten figyeltünk. Márpedig ők aztán majdnem az egész regényben egy jelenetben szerepeltek. Nem kell arról olvasnunk, mi történik az unalmas egyetemi kurzusokon, vagy hogy mit csinálnak a főhőseink, ha nincsenek együtt. Minden lényegre törő, és arra az erősségre koncentráló, amiben jó az írónő, a szerelem, a szenvedély ábrázolásában.

17. pont: Kétség és habozás nélkül hagyd, hogy valami csodálatos történjen!

Az írásmód egészen közvetlen, olvasmányos, hétköznapi. Kellemes érzés olvasni. Két szemszögből lett megírva a történet, a kettő egészen kis mértékben,de különböző, hiszen Kayden írásai kicsit nyersebbek, férfiasabbak, mindamellett azonban ugyan úgy érzelmes. Nem volt nehéz emlékeznem rá, egy-egy fejezet közepén, most kinek a fejében járunk. Az írónőnek tehát sikerült szerintem mindkét nemet jól bemutatnia, ha nem is tökéletesen. Ahogy a műfajtól megszokhattuk, a könyv szerelmes jelenetei igazán részletesek voltak, olykor már-már erotikusak. Ízlésesre sikerült az egész sztori ilyen vonatkozásban, és szerintem épp eleget mutatott ahhoz, hogy megszeressük.

Hogy a negatív kritikákra is rátérjek, sajnos bármennyire is szerethető ez a regény, leírom, mitől szerethetnénk szerintem még jobban. Először is: Nemi erőszak? Már megint? Na jó, a könyv mentségére szóljon, hogy 2 éve került kiadásra, akkor még nem volt ennyire tele a piac velük és nem untuk ennyire, de örültem volna, valamilyen más lelki sérülésnek, ami újdonság, amiről még keveset beszélt a nagyközönség, aminek a darabkái nem álltak volna össze már az első adandó utalással a fejünkben. Legyünk kreatívabbak! Másod soron, néha talán túl sok érzelem tódult ránk a két főhős melankolikus állapotán keresztül. Tudnunk kell, mi jár a fejükben, de nem szabad elmerülni az önsajnálatban. A harmadik momentum, ami nem fogott meg, a lezárás. Függővéget kapott a történet, abból sem a legboldogabbat. Sok pozitív változás elindult, volt ami vidámmá tett, de mégis nyomasztó is lett ez a lezárás. Nem egy tipikus befejezés. Nem beszélve arról, hogy azt gondoltam erre a fejezet végére pontot teszünk, és a második könyv már valami másról fog szólni. Talán pár hónappal vagy évvel előrébb ugrunk. Itt azonban szerintem minden a befejezésnél folytatódik majd.

43. pont: Nézz szembe a félelmeiddel, és küld el őket a picsába!

Volt ott azonban rengeteg pozitívum is, amitől jobb volt számomra, mint egy átlagos drámai romantikus. Ott van pl. az a lista, ami Callie és barátja, Seth életét meghatározta. A két egyetemista felsorolást vezetett saját félelmei és hiányosságai alapján, mi az, amit feltétlenül meg kell tennie az életben. Ezek olykor humoros tanácsok voltak, máskor csak frappánsak, és a történethez illők. Szerintem minden embernek szüksége lenne az életében egy ilyen saját tevékenységi listára, hogy fejlődjünk valamerre, és hogy képesek legyünk túltenni önmagunkon. Ezek a mondatok mindig a fejezetek elején foglaltak helyet és visszatükrözték, miről fog szólni az adott rész. De ilyen volt az olvasmányos stílusa is, a szimpatikus karakterek sora vagy a borító. 

Akkor hogy is volt? Nekem nagyon tetszett, így hát minden olvasásra biztatónak köszönöm, érdemes volt elolvasnom. Rég kötötte már le ennyire a figyelmemet egy könyv, és nem hagyta hogy letegyem. Romantikus sztorinak kiváló, drámának kicsit megszokott, nem egyedi a műfajában, de ha ettől eltekintünk szerethetjük. A második rész már tavaly a polcokra is került, ezért ha valaki kedvet kapott, már a függő vég sem fog neki akkora gyötrődést okozni. Szerintem, ha szereted a romantikus ifjúsági történeteket, kapj fel egy tollat, írd meg a saját tevékenységi listádat, és első pontként írd is fel, hogy ezt a könyvet el kell olvasnod!

Értékelés: 10/10


Összefoglalás
Imádtam a könyvben
Fejlesztési lehetőség

olvasmányosa téma nem újszerű, vagy különleges
romantikus, szenvedélyes jelenetekkel telia mellékszereplők sablonosak
teljesen leköti a figyelmünket
ötletes tanácsokat ad

a célcsoportja ízléséhez formált

Kinek ajánlom?

Első soron a fiatal felnőtt korosztálynak, ugyanis hozzájuk állnak legközelebb az egyetemi évek. Egy tipikus csajos könyv, amit legjobban a fiatalok tudnak élvezni. Úgy gondolom felvidító, pozitív hatása lehet a rossz kedvűekre, vagy azokra, akiket nyomaszt egy régi emlék. Az a lista, amit Callie és barátja is használ az élethez, jó tanácsokkal szolgál mindannyiunk számára. Azok vegyék a kezükbe a könyvet, akik valami könnyedet keresnek, olvasmányosat, és valami minden oldalán romantikusat.

Címszavak:

véletlen, családon belüli erőszak, egyetem, nemi erőszak, szerelem, erotika

Első mondat:

"Az élet csupa szerencse, például amikor az ember jó lapokat kap, vagy egyszerűen csak jókor van jó helyen."

Kedvcsináló:

Számodra természetes, de lehet, hogy másnak mégis a lehető legtöbbet jelenti. 

Callie csak megakadályoz valami borzalmasat, megmenti Kaydent. 

Aztán elkezdődik az egyetem, és szereplőink rájönnek, hogy együtt másak: 

Biztonságban érzik magukat,  

Úgy érzik, végre törődik velük valaki. 

Együtt minden sokkal könnyebb. Csak ne árnyékolnák be a tökéletes boldogságot az emlékek...

A borító:

Egy meghatározó, aranyos jelenet szerepel rajta a műből, nekem nagyon tetszik. Az eső kidomborodik. Egyedi, minden lánynak megakad rajta a szeme. A fiú és a lány modell is nagyon helyes, bár be kell ismernem, Calliet nagyon másképp képzeltem el. A képen úgy tűnik, mintha rengeteg smink lenne rajta, mikor Callie épphogy nem ilyen lány volt. Kayden viszont tökéletes választás. A Rubin pöttyös könyvek közt az egyik legszebb.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése