2016. augusztus 18., csütörtök

R. Kelényi Angelika - Szulejmán és a magyar udvarhölgy




Kiadó: Álomgyár kiadó
Megjelenés éve: 2016
Oldalszám: 348 oldal
Téma: történelmi romantikus
Sorozat: Szulejmán és a magyar udvarhölgy 1.



Fülszöveg:


Izgalom ​​és romantika Szulejmán udvarában. 

Szulejmán 1541. augusztus 29-én elfoglalja Buda várát. Ezen a napon nemcsak a magyar történelem, hanem egy fiatal lány élete is hatalmas fordulatot vesz, amikor uralkodói utasítására ő kíséri a gyermek János Zsigmond királyt a szultán táborába. A húszéves Illésházy Anna csak külsőleg tűnik egyszerű nemes lánynak, valójában egy különleges udvarhölgy, rendkívüli tudással és kemény feladattal, mellyel Izabella királyné és a király gyámja, a furfangos diplomáciai zseni, Fráter György bízta meg. Mindent megtesz, hogy maradéktalanul teljesítse a megbízatását, ezért kalandos úton beépül a szultán háremébe. 

A bátor magyar lányt nap mint nap új feladatok elé állítja a sors, és döntenie kell, hogy a rá rótt kötelesség, vagy az igazság és a szerelme fontosabb-e számára. 


A Szulejmán és a magyar udvarhölgy R. Kelényi Angelika első történelmi eseményeken alapuló romantikus kalandregénye. Hazugság, gyilkosságok, nőrablás, intrika és halálos szerelem a török félhold árnyékában, a magyar történelem vérzivataros időszakában.

Kedvenc idézeteim:

"A harag rossz tanácsadó. A bosszúval nem csak az veszít, akivel leszámolnak. A megtorlás sohasem egy embert érint, és furcsamód, amikor a megtorló eléri a célját, többnyire már nem is okoz számára örömöt a siker."

"(…) sosem tudhatja az ember, melyik ellenségből lesz egyszer csak barát, és melyik barát válik ellenséggé."

"A szívünknek nem tud egyetlen isten sem parancsolni."

A véleményem:

R. Kelényi Angelika a korábban egészen más műfajban mutatta meg tehetségét; humoros, saját életéből merített történeteivel szórakoztatta az olvasóközönségét. A Szulejmán és a magyar udvarhölggyel azonban valami egészen más vizekre evezett a történelmi romantikusok világába. Az Álomgyár Angyalai dedikáláson elárulta, hogy több hasonló írást is rejt még a fiókja, és hogy a jövőben ezzel a műfajjal szeretné belopni magát az emberek szívébe, így hát reméljük, sikerre viszi célját.

Mikor erről a regényről először hallottam egy nyár eleji dedikálás alkalmával, nagyon pozitív benyomások értek, mert szeretem a történelmi romantikusokat. Első ízben leginkább a General Press kínálatából ismertem meg pár ilyen művet. Jelen esetben az írónő egy általam még ismeretlen korba kalauzolt el a regényben, az 1500-as évekbe, a török hódoltság idejére. Hazudnék, ha azt állítanám, hogy csillogó, érdeklődő szemekkel figyeltem a történelemórán a gimnáziumban, mikor azt itt lezajló eseményekről tanultunk, sajnos nem szeretem a háborúkat, ahogy a középkor egyéb viszontagságait sem, viszont amennyiben nem csak ezeken lesz a hangsúly, hanem csak teret ad egy izgalmas regénynek, úgy szívesen olvasok múltbéli eseményekről, egy sokkal romantikusabb, kevésbé modern korról.

Az írás a 16. század elején veszi kezdetét, történelmi háttere a török hódítások idejére tehető, amikor is Habsburg Ferdinánd megkísérelt országunk élére állni, azonban Szulejmán szultán előhada elzavarta seregét, majd helyette ő vert tanyát otthonunkban. Egyik főszereplőnk Szapojai János özvegye, Izabella királyné, akinek bár fiatalon szakadt a vállára egy ország kormányzásának terhe, ráadásul egyedül maradt kisbabájával, szebbé varázsolja azonban mindennapjait a jóképű szeretője, aki pótolja a szívében keletkezett űrt. Izabella szemszögén keresztül egy igazán közeli képet kapunk országunk, szinte észrevétlenül történt megszállásáról és annak fejleményeiről, ugyanakkor egy romantikus, erotikus szálat is. A könyv nagyobb teret ad majd azonban Illésházy Annának. A fiatal, művelt, nemes lány egy kolostorban nevelkedett, és már egészen gyermekkora óta különleges kiképzést kapott a nővérektől, hogy sorsát beteljesítse, és a királyság szolgálatába állhasson. Mikor Izabella királyné meghallja a hírt, hogy a Szulejmán látni óhajtja egy szem gyermekét, éppen Annuska lesz, akire a legnagyobb szüksége van, hisz a fiatal lány tökéletes udvarhölgynek látszana fia mellett, mégis képes lenne őt megvédeni harci kiképzése végett a bajba. Így alakul tehát, hogy főhősnőnk a budai palota vendége lesz, miközben személyét titok fedi.

Ahogy a történelmet is megismertük, bármennyire is békés volt országunk megszállása, nem hozott nekünk nagyobb megnyugvást, mintha Habsburg kézre kerültünk volna, Annára hamar komoly feladat fog várni, amit ha képtelen teljesíteni országunk elbukhat. A kalandos háttér ellenére ez a regény azonban érzelmekkel teli és teljes mértékig romantikus, ugyanis Anna a török sereggel való vándorlása során szerelemre talál. Ez tehát egy olyan romantikus regény, aminek egy valós történelmi háttér ad otthont és rengeteg kaland kíséri.

A mű cselekményszála egészen egyszerű volt, könnyen érthető, nem hozott hatalmas fordulatokat, sokszor inkább csak keretet adott egy szerelem kibontakozásának, legalábbis így éreztem. A részletek kidolgozása és a regény komplexitása terén többre vágytam, míg ha nem is feltétlenül a kalandos utazáson volt a legfőbb hangsúly a történetben. A történelmi események azonban nagy hangsúlyt kaptak, azok hitelesek voltak, és látszik, hogy az írónő otthonosan mozog az általa választott témában. Jó ötlet volt a 16. század bemutatása, mert hiszem, hogy nem vagyok egyedül, aki ilyen keveset tud róla, és kíváncsian fogadja az írást. Angelika művében kapunk egy szeletet ebből a letűnt korból, még ha nem is hétköznapi emberek szemszögéből. Egy kicsit talán bele lehetne csempészni a folytatásokban a kor hétköznapjait is, és annak sajátosságait, hiszen ezekre is igazán kíváncsiak vagyunk.

A nyelvezet végtelenségig egyszerű, az írónő maga is elárulta, hogy ő szeret nyersen írni, kimondani, amire először gondolt, ugyanis ha azt már tovább dolgozná, nem lenne olyan valódi, érzelmeket közvetítő, közérthető. Én ehhez képest nagyon máshogy érzek, szeretem a bonyolult irodalmi nyelvezetet, szeretek szép szavakat keresni, egy mondaton sokat rágódni, így hát nem bántam volna az egyszerűség helyett, valami többet. Így úgy érzem, a szórakoztatáson maradt a hangsúly és a regény eseményein, és nem pedig annak részletein. Ugyanakkor Angelika ha a megfogalmazásra nem is, de a nyelvezet korhűségére rengeteg időt fektethetett, mert a nevek és a szóhasználat mind azt tükrözik, hogy utánajárt a század jellegzetességeinek. Még egy szójegyzék is társul az íráshoz a regény hátulján, ami segít nekünk a ma már nem használatos szavak megértésében.

Romantikában nem szenvedünk majd hiányt a könyvben, eleinte azt gondoltam, tiszta sor, ebben a műben a lány beleszeret majd a Szulejmánba, azonban nem volt ennyire kiszámítható, szerintem mindannyiunk örömére. Bár nem nézem a tévében vetített Szulejmán sorozatot, de az anyukám igen, így nyugodt szívvel mondhatom azoknak, akik ismerik, vagy hallottak a sorozatról, hogy ez a mű teljesen más történet, stílusában és cselekményeiben egyaránt. A könyvet mégsem fogja tudni minden olvasó ettől függetlennek tekinteni, hiszen mikor meglátjuk a címet, azonnal a számunkra ismerős dolgok ugranak majd eszünkbe, és ez a cím, dönthet arról, valaki megveszi a könyvet vagy sem. Ha valaki látja az értékelésemet, mégis inkább azt tanácsolom, ne ez alapján döntsön, egész egyszerűen olvassa el a fülszöveget és döntse el, kíváncsi-e egy igazán romantikus regényre, ami segít megismerni történelmünk egy szeletét.

A szereplők terén elmondhatom, hogy a főhőst, Annát nagyon megkedveltem. Egy igazán érdekes alaptörténettel, háttérrel érkező lány, akiről már ha csak egy kicsit is mesélünk, már sokan kedvet kaphatnak a regény elolvasásához, így volt ez több kolléganőmnél is. Éppen ezért olvastam volna még akár többet is arról, milyen lehetett számára egy kolostorban élni, vagy hogy milyen kiképzést kapott. Az ő gyermekkorából szuper előzménykönyv készülhetne. Okos észjárása volt, szerettem arról olvasni, hogy old meg egy-egy problémás helyzetet. A másik főszereplő Izabella ettől jóval kiszámíthatóbb, és egy általunk szerintem már ismert karaktertípus. Döntésivel, tetteivel nem tudott a kedvenceim közé válni, bár karaktere valószínűleg nem is akart végtelenül pozitív irányba elmenni, hiszen a pénz iránti feltétlen szeretete, olykor a kegyetlensége, és a mérsékelt anyai törődése ezt nem tette lehetővé. Az ő romantikus jelenetei sajnos nálam kevésbé értek célt, nem tudtak igazán megmozgatni bennem valamit.

Számomra tehát ebből az írásból jó élmény marad, hogy egy igazán érdekes, kolostorban nevelkedett lány kalandjait nyomon kísérhettem, miközben úgy tanultam egy kis történelmet is, hogy azt élveztem. A folytatás várhatóan már most ősszel, október végén elérkezik hozzánk, hasonlóan szép borítóval Szulejmán és a kolostor rabja címmel. Ez a cím szerintem igazán ígéretesen hangzik, hisz úgy sejtem, Anna mégiscsak visszatér a kezdetekhez a kolostorba, és én éppen erre vagyok leginkább kíváncsi.

Összefoglalás

Imádtam a könyvben
Fejlesztési lehetőség

kedvelhető, érdekes főhősnőegyszerű nyelvezet és cselekményszál
izgalmas háttértörténtkedvelhetőbb mellékszereplők
korhú leírások
ritkán olvasható téma

sok romantikus jelenet

Kinek ajánlanám?

Szerintem a történelmi romantikusok kedvelőinek nem fog csalódást okozni, hiszen egy újabb érdekes helyszín fog majd helyet adni egy szerelem kibontakozásának itt hazánkban és Törökországban. Egy kicsit egy tucat a műfajában, hangulatában mégis más, és hozza a megszokott szórakozást. Fiatal felnőtt lányoktól kezdve az édesanyákig, korosztálytól függetlenül.

Első mondat:

"1541 nyarán fullasztó volt a hőség."

Címszavak:

szerelem, erőszak, erotika, kaland, vágy, összeesküvés

Kedvcsináló:

Anna egy kolostorban nevelkedett. Szép, okos, erős. Tökéletes.

Országunkat veszély fenyegeti, az özvegy királyné segítségre szorul.

Anna lesz az egyedüli ember, aki képes tenni azért, hogy országunk ne kerüljön még nagyobb slamasztikába.

De a lány, akinek a küldetése az első, hisz így nevelték, szerelembe talál ott, ahol nem is gondolná. Vajon így is képes lesz a királynő küldetését véghezvinni, miközben saját vágyaival is meg kell küzdenie?

Értékelés: 5/3,5

A borító:

Egyedi, nem hasonlít a kiadó, vagy az írónő korábban megjelent könyveihez, de ezt nem is bántam. A borítón megjelenő lány jól illik az elképzelt szerepéhez, tekintete kifejező, a mi figyelmünket is megfogja, így hát szerintem mindenki tekintete könnyedén rátéved. A borító alján pedig egy szép átmosással megjelenik a Szulejmán udvara, mint az egyik legfőbb helyszín, bár a könyv első fele hazánkban játszódik. Hangulatos, egzotikus, többek közt a borító miatt tetszett meg az első találkozáskor.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése