2016. november 20., vasárnap

Szőcs Henriette - A hűség kutyáknak való


Kiadó:
 Athenaeum Kiadó
Megjelenés éve: 2016
Oldalszám: 224 oldal
Téma: erotikus
Sorozat: nem sorozat része


Fülszöveg:

Hogyan lesz az örökösen másokat pátyolgató, támogató nőből tökéletes szexturista?

Adott egy nő, aki elhatározta, hogy boldog lesz. Mert az jót tesz az egészségének. Különben is annyiszor ráfázott már. Nem gyámolítót keres, nincs szüksége senkire, hogy eltartsa, öntörvényű és szabad. Ő választ, hogy kivel, melyik városban és hogyan szexel. Sokat megtud a férfiakról, de még többet magáról. Meg arról, hogy az élet nem egy tündérmese. Ha éjfélkor elveszíted a cipőd, egyszerűen részeg vagy. Szőcs Henriette hősében mindannyian benne vagyunk egy kicsit, azzal a különbséggel, hogy ő meg is teszi, amiket legtöbben nem merünk. Irigyeljük? Lehet. De lehet nincs is miért.

Egyetlen hely van, ahol a romantika megelőzi a szexet, az a szótár.


Kedvenc idézeteim:

"Ha gazdagnak szeretnéd érezni magad, csak számold össze a dolgaid, amiket pénzért nem kaphatsz
meg."

"Aki sosem őrül meg, annak bizonyára borzalmas élete lehet."

"A kutyát sem a póráz teszi hűségessé."

"Ha sokat nézel a mélybe, a mélység egyszer csak visszanéz. Ha sokszor kiáltasz farkast, az állat valamikor majd megharap."

"Az érintés a szeretet egyik legerősebb megnyilvánulása."

A könyvről:

Az "antiszürkeötven", írta egy nem régen megjelent cikk a Life.hu-n Szőcs Henriette erotikus regényéről, ami nyíltan beszél a szexualitásról szépítés és mesebeli elemek nélkül. Pusztán a nyers valóság. A hangzatos cím, mely szerint a hűség kutyáknak való nagyon hamar a köztudatba robbant és talán mára már kevesen lettünk, akik nem találkoztunk vele, akár csak hallomásból, vagy egy híroldalon, az interneten. Én szeptemberben a kiadó új megjelenéseit böngészve találtam a rövid műre, amelynek címe és fantasztikusan sikerült borítója azonnal felkeltette az én érdeklődésemet is. Erre a könyvre voltam a legkíváncsibb a kiadó őszi megjelenéseiből.

Mondják, hogy ez egy regény, de a kezemben tartva sohasem volt olyan érzésem, mintha egy fiktív, átlagos történetet olvasnék, inkább mintha egy naplószerű, ismeretterjesztő könyvet arról, hogy milyen az élete egy „szextúristának”. Egyes szám első személyben fogalmazódott meg az írás, nem volt neve a főhősünknek, és ez mind-mind abban erősített meg engem, hogy az írónőről szól a történet, és hogy kell lennie valamilyen mértékben valóságalapnak. Őszintén elhittem, hogy Szőcs Henriette egy nő, különös ízléssel, élményekkel, amik egy része korábbi házasságaiból adódik. Mintha ez a könyv egy életmódot mutatna be, amit a szerző is vall, elénk tárva annak előnyeit és hátoldalát. Megdöbbentett tehát a hír, hogy sokkal inkább regényként kell értelmezni az írást. Számomra a beleélést nehezítette ez a sajátos felépítés, és mivel nem regényként értelmeztem, így nem is igazán próbálkoztam.

A történet a már megszokott, erotikus irodalommal ellentétben egyáltalán nem idealizált. Nem létezik benne egy álom férfi, a főhősnőnk nem fiatal és nem egy tipikus bombázó. Még csak nem is arról a csodálatos megismerkedésről vagy szerelemről szól, amit várnánk. Egy középkorú, három válást, és szintén ennyi hatalmas csalódást megélt nő újrakezdését láthatjuk, akinek esze ágában sincs szerelembe esni. Ez a főhősünk szeretne újra érezni,  vágyni, olyan férfit találni, aki mellett más lehet, mint az exférjeivel. Semmi romantika, semmi szerelem, sem ártatlanság, csak vágyak és persze szex. A nő előtt egy teljesen új világ tárul ki az internetes társkereső oldalak világában, ahol megismerkedünk a szexturizmussal, ami egy általam még korábban aligha ismert fogalom. A regény főszereplője az interneten olyan férfiakkal ismerkedik meg, akik nyaralásuk alkalmával egy társra vágynak, aki szórakoztatja őket, ugyanakkor természetesen a nőknek is ez maga az álomnyaralás, ugyanis a kísérő férfitől mindent megkapnak, ötcsillagos szállodákba várják és megtesznek mindent kényelmükért. Egyenrangó kapcolat érzelmek és kötötségek nélkül egy vadidegennel. Izgalmasan hangzik, ugye? Bár ahogy azt sejthetitek, megvan a maga kockázata, ugyanis nem tudhatjuk, ki vár minket abban az idegen országban. A mű férfi karakterei nem éppen a tökéletesség mintaképei voltak, sőt tulajdonképpen mindegyikben volt valami hiba, vagy valami perverzió, amit nem tudtam hová tenni. Még az is, aki a legtökéletesebbnek, a legjobb szívűnek és leggazdagabbnak tűnt sem volt semmilyen értelemben sem ideális férfijelöltnek nevezhető. Dehát miért is lenne szükség az álompasira, ha mindez nem a szerelemről szól?

A könyv felépítésében nem csak a feljegyzés szerű bemutatásmódot találtam egészen érdekesnek, de magát a szerkesztésmódot is. Minden fejezetnek volt pár bevezető gondolata, ami tárgyilagosan, definíciószerűen mutatta be azt a jelenséget, amiről a rész szólt. Ezen kívül zárógondolatokkal távozott az írónő a fejezetek végén, amik egyfajta tanulságként szolgáltak, és olykor humorosnak, máskor roppantul szókimondónak hatottak. Sikerült valami egészen újat, sehová sem besorolhatót alkotnia Henriettenek. Bennem ezek az elemek is a napló szerű stílust erősítették.

Az erotikus regények kategóriájában még hasonló írást nem olvastam, hiszen ez a könyv nem élt a sablonos, általunk már nagyon sokszor látott jelenetekkel. Semmi idealizált, semmi szokásos menetrendben zajló, semmi túlontúl meseszerű. Érzéki simítások, szenvedélyes csókok helyett élvezet, pofon, és vad szeretkezés. Egy ketrec, egy nyakörv, egy tükör, és jó pár hazug szó. Nekem ez jól esett. Szükség van olyan írásokra, amik életszerűek, és amik nem festenek irracionális képet arról, milyennek kellene lennie a tökletes szexuális életnek. Az élet nem olyan, amilyennek a romantikus könyvekben leírják, ugyanakkor azt sem hiszem, hogy egy felnőttfilmhez hasonlítana. Talán valahol a kettő közt helyezkedik el a valóság, és hogy mi melyikhez kerülünk közelebb, csak a saját kapcsolatunkon múlik.

Eseményteljes volt a regény, talán éppen ezért is volt nehéz követnem, most hol járunk, kivel, és hogyan jutottunk oda. A fiktív, férfiakra használt becenevek összezavartak, nem tudtam mindig pontosan, kit takarnak. Olykor túl gyorsan zajlott le egy-egy jelenet, nem tudtam követni, mi történik, és vissza kellett lapoznom, hogy megtudjam, hol siklott el a figyelmem. Talán jót tett volna az írásnak, ha a jelenetei részletesebbek, és több leírás, mint eszmefuttatás, gondolat jelenik meg bennük. Az a regényérzetünk kialakulásában is segített volna.

Ki merem tehát mondani, hogy ez a könyv felettébb emlékezetes volt és egy új olvasásélményt nyújtott, amihez hasonlóban még nem igazán volt részem. Az én életemből még hiányzik az a kiábrándultságérzet és élettapasztalat, ami átélhetőbbé tette volna ezt az írást, és egy olyan olvasónak tartom magam, akinek szüksége van a már megszokott meseszerű erotikus regényekre, ugyanakkor nem bántam meg, hogy a kezembe vettem a könyvet, mert megtudtam mi az a szexturizmus, és hogy az öröm szerelem nélkül is egy elérhető cél. Kiszámíthatatlan volt, életszagú, perverz és gátlásoktól mentes. A célcsoport, mint a főhősnőnk életkorából sejthető, a negyven körüli nők köre. Szerintem valóban ebben a korban jön el többnyire a nők életében az a pillanat, mikor egy ilyen írásra szükségük van.

Összefoglalás
Imádtam a könyvben
Fejlesztési lehetőség

minden fejezet végén frappáns üzeneteseményei olykor nehezen követhetők
szókimondó, nyers, gátlásoktól mentestöbb jelenetet, leírást vártam
nem próbál a megszokott úton járni

címével, borítójával kíváncsiságot kelt

új szerkesztésmódban íródott


Kinek ajánlanám?

A harmincas, negyvenes nőknek íródhatott, de különösen azoknak, akik már csalódtak a szerelemben, és nem erre a romantikus tündérmesére vágynak, hanem hogy elengedhessék magukat és elvezhessék az életet, anélkül, hogy irányítaniuk kellene, és megoldaniuk férjük gondjait. Én éreztem az íráson egy kiábrándult hangulatot, életérzést, így talán a regény olvasásához az aktuális életszakaszunk is döntő lehet.

Címszavak:

erotika, szex, internetes társkeresés, szexturizmus, válás, boldogság keresés

Kedvcsináló:

Három válást követően a szerelemtől távol kerülünk.
Csalódunk, boldogságra vágyunk, de egészen más úton.
Örömökre lelhetünk és kipróbálhatunk új dolgokat.
De ehhez kockáztatni kell, és legyőzni gátlásainkat.
Szexturistaként az élet egyszerű, és a gyönyör minden formája megismerhető.
Ez a könyv maga az élvezet, szerelem nélkül.

A borító:

Nem írhatok mást, mint hogy telitalálat. A vörös és a fekete színárnyalat vissza adja azt az erotikát, és életérzést, amit a könyv közvetít. Első ránézésre Az ördög Prádát visel plakátjára és könyvborítójára emlékeztetett. Nőies, és figyelem felhívó. A magassarkú cipő szimbolizálja mindazt, amit a főhősnő eddig képviselt, a domináns nőt. De hogy mindvégig ő marad-e a az erős fél a kapcsolatokban, az a könyvet elolvasva kiderül.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése