2017. január 21., szombat

Amy Ewing - Az Ékkő


Kiadó: Maxim Kiadó
Eredeti cím: The Jewel
Fordító: Szűr-Szabó Katalin
Megjelenés éve: 2016
Eredeti megjelenés: 2014
Oldalszám:368 oldal
Téma: disztópia, fantasy, romantikus
Sorozat: Az ékkő trilógia 1.


Fülszöveg:

Az Ékkő egyenlő a gazdagsággal, a szépséggel és a hatalommal. De vannak lányok, akik számára nem jelent mást, csak a szolgaságot. 

Violet a Lápon született és nevelkedett, és genetikai adottságai képessé teszik rá, hogy ő hordja ki az Ékkő egyik előkelőségének gyermekét. A Tó Hercegnője egy aukción vette meg Violetet, aki hamar megtanulja az Ékkő csillogó felszíne alatt rejtőző brutális igazságot. El kell fogadnia a csúf valóságot, és meg kell próbálnia életben maradni.

Kedvenc idézeteim:

"Senkit sem foszthatnak meg a választási lehetőségektől."

"Mama mindig azt mondta, hogy nem az a fontos, aki vagy, hanem amit teszel."

"Bárhová is kerüljek, legalább ugyan azt az eget látom majd."

A könyvről:

Tavaly végre hazánkba is eljutott Amy Ewing közkedvelt disztópikus trilógiája, Az Ékkő. Ha a szemet gyönyörködtető borító még önmagában nem is volt képes mindenkit meggyőzni, a könyv témája már annál inkább, hiszen van benne egy kevés Párválasztó, vagy éppen egy Veronica Roth féle világfelépítés. Egy sok műből összegyúrt alkotás, ami a számunka legkedveltebb elemekből valami újat, érdekeset alkotott. Világnézetek, amik megbotránkoztatnak és felborzolják a kedélyeket.

Az írónő által lefestett világ, egy már erősen ismert, sok más műre emlékeztető, disztópikus építőelemekből felhúzott kreálmány, benne az elmaradhatatlan nincstelenek és az elit társadalmi szakadékával. Adott egy körkörös vonalban falakkal körbeölelt város, melyben kívülről befelé haladva él a a lakosság legjava. A külső peremen foglalnak helyet a teljes szegénységben élő családok, lakóhelyük neve a Láp. Szomszédságukban a Farm terül el, mely számos munkahelyet teremt a földeivel a rászorulók számára. Ezt követi a Füst, ami már nevével is utal gyárépítményeire. Jellemzője, hogy a füsttől olyan sötét a levegő, mintha a napot pár fokkal lejjebb csavarták volna. Az első, már jómódúnak számító városnegyed a Bank, melynek utcáit üzletsorok övezik. És végül a kör közepén fekszik a sorozat nevének ihletője, az Ékkő. Ez a cseppet sem meglepő felépítésű város rendelkezik múlttal, egy nem túlságosan kifejtett, de izgalmas háttértörténettel. Vezetője a Választófejedelem és a Választófejedelemné, akik szoros kapcsolatban állnak a további négy alapító családdal, a grófnékkal és hercegnőkkel, a város alapítóval. Az elitnek mindene megvan. Paloták, szolgálók serege, szép ruhák, bálok, de akad egy dolog, amire bármennyire is szükségük van, nem kaphatják meg. Mindössze egy dolog, mégis hatalmi játszmák döntő momentuma lehet. Ez pedig az utódnemzés. A gazdag családba születetteknek nemzedékek óta nem tudnak gyermeket kihordani, eddig ismeretlen okokból. Itt jön a történetbe a mágia, és azok a fantasztikus elemek, amik egy érdekes fantasy-vá emelik a sztorit, ez pedig a varázslat, ami külső városnegyedekben élő lányok némelyikében rejlik. Aki tizenéves korára a mágia egy morzsáját is hordozza, az Ékkő tulajdonába kerül. Így eshetett meg, hogy Violet, a Lápon nevelkedett lány a Déli kapuban él már évek óta. Nevelőik segítségével az ide kerülő lányok nem pusztán szépek és jól neveltek lesznek, de varázstudásukat is tökéletesre fejlesztik. Az átformálás, átszínezés és növesztés a három alapvető mágikus képesség, mely minden különleges személyben benne él, de különböző szinteken. Violet varázsképességei miatt kapta a 197-es nevet. Ő lett ugyanis Aukció 4. fénypontja, a 199 növendéktársa közül hibátlan növesztési varázslata emeli ki. Nem lesz tehát meglepő, hogy főhősnőnk a város egyik legnevesebb családjának tulajdonába kerül. A kérdés már csak az, Violet beváltja-e a képességeihez fűzött reményeket, és képes lesz-e undorát és ellenszenvét legyőzve behódolni gazdája akaratának. Egy meglepően kegyetlen világ, tele, belegondolni is borzongató, morbid elemekkel, amik képesek egy meglehetősen lányos, habos-babos regényt vagánnyá, izgalmassá tenni.
Ha nagyító alá vesszük a kivitelezést, mind az előbb leírt mese és a helyszínt biztosító város telitalálat. A mai, fiatal felnőttkori igények tökéletes felméréséről beszélhetünk. A disztópia műfaja tarol, egy jó regény híre a műfajban garantált vásárlóközönséghez vezet. Személy szerint úgy éreztem, hogy ez az öt városnegyed, amit Amy lapra vetett, nem vállalt nagy kockázatot. Olyan más könyvekhez hasonlít, amik már garantáltan kaszáltak. Volt benne újítás, de semmi merész, drasztikus. Szerintem mi, fiatalok, már el sem tudunk képzelni egy olyan jövőt, amiben ne lenne ennyire éles szakadék a társadalmi rétegek közt, és ne lennének belső hatalmi feszültségek. Éhezők viadala, A beavatott, Párválasztó, Legenda... És még sorolhatnánk a műfaj nagyjait. A kérdés már csak az, ez a történet is beírta-e magát a nagyok közé. Ha a világfelépítésével nem is, az eseményeivel talán igen.

Fantasztikusan közeledik az a nézet a lányközönség felé, hogy a női karaktereket szép ruhába öltöztette, leírja külső átalakításukat, és nagy hangsúlyt fektetet a ragyogásukra, miközben erős karakterekké teszi őket szupererőkkel és határozott jellemmel. Mindenki boldog. Azon ritka regények közé tartozik a mű, melyben 2-3 embert leszámítva nincsenek férfiak. De őszintén mondom, nem is hiányoztak. Amy világában a nők okosak, fondorlatosak, hatalommal bírnak. Azt gondolnánk, a legfőbb ellentét a szegények és a gazdagok közt húzódik. Itt azonban konfliktus van a Helyettesek, azaz a különleges lányok, és a gazdáik között is, Violet és megvásárlója, de megvásárlójának rokona közt is. De nem elég, hogy a társadalmi rétegek közt nem alakult ki összetartás, az alapító családok is harcban állnak egymással a Helyettesekről alkotott nézeteik és a legfőbb hatalom megszerzése kapcsán. Mindenütt fondorlatot, hátba szúrást, és hazug nevetéseket látok, és ez tetszik. Mintha csak a Trónok harcát nézném. Ettől is teljesen mai, igényekhez alakított lett a történet..

Azok az emberi méltóságot megbotránkoztató, szabadságjogot nem ismerő elemek, amiket bár a fülszöveg nem írt le, de mindenki hallott róluk, lehetővé tették, hogy beszéljenek a regényről. Szájra kapott a történt híre, olvasók nagy része vetemedik arra, hogy kinyilvánítsa másoknak is véleményét a témáról. Erről egyszerűen beszélni kell. És ez így van jól. Ettől lett a trilógia más, népszerű. Kellett hozzá pár póráz, 200 magatehetetlen fiatal lány, és olyan domináns irányítók, akik nem riadnak vissza az agressziótól sem. Amy képes volt becsomagolni ennyi kegyetlenséget egy csillogó ruhás lány alakja mögé,cukormázas, romantikus keretbe szőve.

Mindent összevetve tehát jó volt mind a helyszín, mind az eseménysor és az azt eljátszó karakterek csapata, de számos más apróság miatt is becsülöm a regényt. Először is, sajnálatos, hogy az események fejleménye terén nem haladtunk sokat előre a regényben, több történést vártam volna ettől a bevezető kötettől, de legalább Violet szinte minden fontos pillanatának tanúi lehettünk. Gyűlölöm, mikor egy iró csak azokba a jelenetekbe vezet be minket, mikor valami fontos történik. Szerintem egy regény idősíkja ne ugráljon folyamatosan megállás nélkül. Itt ez a lassú folyású felgöngyölítés boldoggá teheti az olvasókat, mert nem maradunk le semmiről, és mert marad idő kialakulni egy személyes kötődésnek Violet-hez. Az viszont tény, hogy a trilógia el lesz nyújtva, nem is kicsit, holott bőven elfért volna egy könyvben is talán az egész mondandója, magja.
A regénnyel nem szeretnék erősen szembe menni, mert tényleg szórakoztató, letehetetlen, garantáltan elolvasod már rövid idő alatt. Számomra a rengeteg hasonlóság se volt zavaró, ami más történetekkel egyezést mutatott. Felmerültek bennem persze kérdések, hogy miként lehet erősebb az elkényesztetett, pénzében úszó, két fadarabot keresztbe nem tevő elit a varázslattal bíró helyettesektől. És hogy hogy képes fennmaradni egy ennyire abszurdum rendszer. Ezen kívül választ reméltem már több bennünk megfogalmazott kérdésre is, mint például, hogy miért nem szülhetnek a gazdag nők, és mi válthatja ki ezeket a különleges képességeket. Ahelyett azonban, hogy az írónő válaszolt volna ezekre, újabb szálakat, bonyodalmakat indított útjára. Ahogy már írtam, lehetett volna a sztori velősebb, tömörebb. És végül ejtsünk szót a befejezésről. Mi a fene volt ez? Csak még több kérdés, és útjára indított vezérszál, és semmi magyarázat. Örülök, hogy az utolsó lapokra várhatóan bővült a pozitív karakterek sora a sok furmányos gonosztevő közt, de nem elégített ki a könyv olyan szempontból, hogy bármilyen várt eseményt elérkezett volna már az első könyvre is. A második rész pár napja érkezett meg hozzám, a Maxim év eleji akciója révén, de annak vastagságát elnézve, a legtöbb választ a második részben sem fogjuk megkapni.

Legyen ez a könyv tehát bármilyen híres disztópiához hasonló, engem ugyan úgy lekötött, és elérte, hogy mindenhova magammal vigyem, hogy ne kelljen letennem, Lassan haladtunk a megoldások felé, többet vártam volna, már a bevezető kötettől is, de rengeteg új konfliktust is felvetett, amitől ígéretessé válik a trilógia többi része. Erős női karakterekből nem lesz hiány. Nem elszenvedői a regénynek a nők, hanem aktív formálói, ravasz játszmák bábmesterei, különleges erők birtokosai. És bár nem tértem rá ki külön, van itt egy igazán csöpögős, szirupos, de szerethető, édes romantikus szál is. Ha tudni szeretnéd, milyen, ha egy számmal illetik a neved, ha el kell felejtened családod, és lemondanod bármiféle jövőről, miközben pórázon vezetnek társasági körökben, akkor ezt a könyvet vedd a kezedbe. Szerintem nem okoz csalódást, ha egy kellemes borzongásra vágysz.

Összefoglaló
Imádtam a könyvben
Fejlesztési lehetőség

a fiatalok igényeihez alakította regényvezetés elnyújtott
kegyetlen világa kíváncsivá tesz, témája megborzongatbizonyos elemei más regények miatt már nem hoznak újdonságot
olvastattja magát

erős női karaktereket ír le

nemtől és kortól függetlenül szerethető


Kinek ajánlanám:

A borítón tündöklő, báli ruhás Violet egész biztosan a lányok figyelméhez lett megformálva, én mégis azt mondom, olvasd el férfiként is a regényt. Mert élvezni fogod. Női szemszög, túlnyomó többségben női karakterekkel, és sok lányoknak kedvező elemmel, de a téma mindenki számára érdekes és élvezhető. Éppen ezért gondolom úgy, hogy a korod sem egy behatároló tényező. Legyél akárhány éves, bármely nemű, ha szereted a disztópiákat, és kíváncsivá tesz téged is ez a kissé elvont téma, mindenképp tégy próbát.
Címszavak:

Társadalmi osztálybeli különbségek, hatalmi harcok, különleges képességek, varázslat, szerelem, terhesség, gyermekszülés, csellózás, bálok

Kedvcsináló:

Láp, Farm, Füst, Bank, Ékkő.
Ezek a város építőkövei. 
Ha a peremen élsz, minden falatot megbecsülsz.
Ha az Ékkőben, semmiben nem szenvedsz hiányt.
Kivéve, ha Helyettes vagy.
Mert akkor nem lehetsz ember, nem lehet családod, nem szerethetsz.
Violet már nem egy Lápon született lány többé. Ő a 197-es.

A borító:

Tagadhatatlan, hogy megakadt rajta azonnal a szemem. Ilyen szempontból is Kiera Cass sorozatára emlékeztet a könyv. Szerintem gyönyörű, látványos, és bár a másik külföldi kiadás is nagyon tetszett volna, mégis örülök, hogy erre esett a választása a kiadónak. A következő részekre előre tekintve, a harmadik kötet lesz a leggyönyörűbb. Nem tükrözi viszont vissza azt a kegyetlenséget, és perverzitást, amit a könyv témája igen. Szerintem lehetett volna talán valamivel merészebb és kevésbé a lányokhoz köthető, hogy a fiúk is lássák, ez egy jó disztópia.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése