2017. június 11., vasárnap

Sarah J. Maas - Tüskék és rózsák udvara

Kiadó: Könyvmolyképző kiadó
Eredeti cím: A Court of Thorns and Roses
Fordító: Hetesy Szilvia
Megjelenés éve: 2016
Eredeti megjelenés: 2015
Oldalszám: 512 oldal
Téma: fantasy, romantikus, NA
Sorozat: Tüskék és rózsák udvara 1.


Fülszöveg:


A tizenkilenc éves Feyre az erdőben vadászva megöl egy farkast, ám nem sokkal ezután egy másik szörnyeteg bukkan fel, aki jóvátétel gyanánt magával hurcolja egy olyan baljós és mágikus vidékre, amit a lány csak a legendákból ismer. Feyre hamar rájön, hogy fogvatartója valójában nem állat, hanem Tamlin, egyike azoknak a halálos és halhatatlan tündéreknek, akik egykor a világ felett uralkodtak. 
Tamlin birtokán Feyre jéghideg gyűlölete forró szenvedéllyé alakul át, és ez az érzés felperzsel minden olyan hazugságot és figyelmeztetést, amit neki a tündérek csodálatos, ámde veszedelmes világáról korábban mondtak. Azonban a tündérek birodalma felett egyre nő egy ősi, gonosz árnyék és Feyre-nak kell megtalálnia a módját, hogy feltartóztassa… vagy örök pusztulásra ítélje Tamlint és világát. 

A Kristen Cashore és George R. R. Martin rajongók imádni fogják. 

Szexi, akciódús sorozat első kötete.


A könyvről:

Sarah J. Maas nem akárki az olvasók körében. A csinos, fiatal írónő évek óta gyűjti rajongóit Üvegtrón sorozatával. A könyvsorozat első része a megjelenést követően már alig pár nap alatt a kezembe került, részese lettem azoknak a fiataloknak, akiket a kiadó figyelemfelkeltő felhívásai az érkező új regényről megérintettek. Minden lelkesedésem és várakozásom ellenére Celaena története nem nyerte el igazán a tetszésem, így nem is folytattam tovább a sorozatot. De aztán megérkezett a Tüskék és rózsák udvara, ami még az eddigiektől is szebb formában, egy még kecsegtetőbb fülszöveggel került kiadásra, ráadásul a kiadónak egy új könyves kategóriájában, zafír pöttyel, amire minden bizonnyal sokan olyan kíváncsik voltak, hogy mit takarhat, mint én. Most már egy fokkal visszafogottabb lelkesedéssel, de új reményeket táplálva kezdtem bele az írónő új sorozatába.

A mese éjszaka veszi kezdetét egy zord, sötét erdőben, ahol Feyre napok óta koplaló családja számára vadászik. A lány szerencséjére vagy épphogy szerencsétlenségére olyan vadba botlik, amiről eddig csak mítoszokból hallott. Ezen az éjszakán minden megváltozott. Feyre gyilkolt a túlélésért, részben félelemből, részben édesanyjának tett fogadalmából, ugyanakkor gyűlöletből is, hiszen ha ez a lény az volt, amire gondol, egy tündér, akkor alávaló és kegyetlen. Halált érdemelt. Feyre a vadászatot követően hazaér, és megismerjük családját, ami két nehéz természetű lánytestvérből áll, akik vajmi kevés segítséget nyújtanak neki a ház körül, és sérült édesapjából, kinek egyik lábát tönkretették, mikor elszegényedésük idejében képtelen volt kifizetni tartozásait. Igazi balsors verte ezt a családot ezzel a mélyszegénységgel, és a családanya elvesztésével. Másnap azonban különös idegen tört a család viskójába, egy hatalmas, állatbőrbe zárt tündér. A szörnyeteg azért jött, hogy megkeresse barátja gyilkosát, és elvigye magával Prythian-ba, a tündérek földjére, hogy ott élje le hátra levő életét büntetésből. Feyre azt hiszi, a halál is megváltás lenne ahhoz képest, ami rá vár az a kegyetlen varázsnép között, akik egykor az embereket rabszolgaként tartották, de a valóság felülmúlja majd minden képzeletét. Szerelem, barátság, kihívások, fejtörők és árulások várják majd őt nap, mint nap, ebből a helyzetből azonban már képtelenség visszatáncolni.

Bár az előbb leírt történet varázslatos, mindenkit magával ragad mesebeli elemeivel, az igazi varázslatot mégis az jelenti, ahogy megírták ezt a regényt. Már az első fejezet során a könyv részévé váltam, nem szerettem volna letenni. Tudom, hogy sokan éreztetek már úgy egy könyvet olvasva, hogy már pár mondatot követően is tudjátok, hogy ez egy kedvenc lesz. Ez az érzés ragadott magával engem is és fog nagy eséllyel téged is, ha elolvasod, mert a mű minden sorából szétáradnak bennünk a közvetített képek és hangulatok. Ennek a könyvnek egyszerűen minden sora szórakoztat, gyönyörködtet. Tavaly november óta nem sikerült egy könyvet ennyire gyorsan kiolvasnom.

Az atmoszféra hihetetlen módon képes volt mindvégig megmaradni ebben a mesebeli hősregény hangulatban, és ezt nem csak a nyelvhasználat erősítette meg, hanem a főhősnő gondolatvilága is, vagy egyes mesés motívumok megjelenése, mint pl.: hogy három próbatételt ki kellett állni a főhősnek, vagy éppen egy fejtörőt megoldania.


A hősregények tipikus kalandos elemei mellett a regény egy gyönyörű világfelépítéssel is gazdagít minket, megmozgatja képzetünket. Elég csak ránéznünk a könyv elején mellékelt térképre: Tavasz, Nyár, Ősz, Tél, Éjszaka, Nappal és Hajnal birodalom. Már ennyi információtól kíváncsivá válnak az olvasók, mit rejtenek ezek a királyságok, mik a jellemzőjük, kik élnek ott, ha a halandók földje olyannyira pici helyet kapott a térkép alján. A tündérek országai minden képzeletet felülmúló, színes, egyedi élményt nyújtottak számomra. Izgatottan várom, hogy a folytatásokban ne csak Tavasz udvarát ismerjük meg közelről, hanem a többit is. Rejt még potenciált magában ez az ötlet.

A halandók földje engem egy másik Vörös pöttyös könyvre emlékeztet, méghozzá a Lány és a farkas történetére: a végtelen erdők, a farkasok, a vadászás, az hogy Feyre először egy nyulat ejtett el, amitől megszakadt a szíve… Ismerős kezdet, nemde? Nekem ez a középkorias, falusi környezet már a másik műben is hangulatfokozó, élmény dús volt, nem is bántam tehát a hasonlóságot.

A romantika rajongói érdekes szerelmi szállal gazdagodhatnak, ugyanis Tamlin, Feyre fogva tartója, egy jó képű, magas rangú tündér, és hát ki ne szeretné azokat a történeteket, mikor egy lány beleszeret a fogva tartójába? Azonban garantálom, hogy ettől jóval többet ígér az írónő számunkra ezen a téren. Először is, a könyv felétől a szálak bonyolódni fognak, és rájövünk majd, hogy semmi nem az volt, aminek látszott, és hogy Tamlin és Feyre együttlétének nem az az egyetlen akadálya, hogy míg egyikük tündér, a másik halandó. Tamlin szeretetére más is vágyik, valaki sokkal hatalmasabb, akivel nem érdemes ujjat húzni. Feyre éles esze, szépsége és talpraesettsége sem marad a tündérfiúk szeme elől láthatatlan, a lány is egy szerelmi háromszögbe csöppen, aminek itt a sorozat első részében még csak a kialakulóban lévő viharát tapasztaljuk, de sejthető, hogy a későbbiekben még fontos szerephez fog jutni.

Tetszett, ahogy az írónő nem mások miatt írt. Nem azt nézte, hogy a könyvét, milyen kategóriába lehet majd besorolni, mit merjen beletenni és mit ne. A szerelmi jelenetek talán picivel részletesebbek voltak attól, amit mondjuk egy vörös pöttyös könyvben megszokhattunk, a borzongás szintje pedig szintén felülmúlta a YA szűkös kis kategóriáját, és én ezt igazán szerettem. Szóljon ez a könyv tündérekről, varázslatról, legyen ez egy mese, ennek ellenére is élvezni fogják a felnőttek is, mert nincsenek benne írói korlátok. Feyre feje felett a regény második felében egy olyan kard lebegett, amit nem tudtunk mikor, és milyen kegyetlen módon csaphat le. A tündérek birodalmában, ha valakit megöltek, az szenvedett, az a végsőkig meg lett kínozva és megtörve. A bántalmazás legkegyetlenebb formái merültek fel a műben. Ettől pedig sokkal több izgalmat éreztem, mint egy megszokott fantasy regényben. A szereplők végre valóban megsérülnek, valós veszélynek vannak kitéve.

Fejlődni természetesen, mint mindig, most is van hova. Ha tehetném, száműznék a regényből minden klisés elemet, amitől kiszámíthatóvá válik, vagy bármelyik más író művéhez hasonlóvá. Az események egyértelműen felpörögnek a könyv második felében, és ez miatt úgy sejtem, az olvasók többsége ezeket a részeket szerette jobban, én sok szempontból megvizsgálva a történetet mégis azt mondom, hogy messzemenően jobb volt a történt első fele. Mert ekkor még nem tudtam, hová tart a regény. Aztán a regény szinte mértani közepétől számítva olyan csavart hozott a cselekménybe az írónő, amitől elkezdte felvenni azt a népmesékre emlékeztető tipikus fonalat, amiben 3 próbatételt kell kiállnia a főhősnek, és megfejtenie egy fejtörőt. Fény derül olyan titkokra, amitől a regény első felének értelmezése teljesen átalakul, miközben én jobb szerettem úgy látni mindent, mintha a sors alakította volna így. A regény legfőbb hibájaként én a Feyre számára elkészített talány könnyedségét tekintem. Azzal, hogy az írónő olyan feladványt adott a főhősnő számára, amire az olvasók már pár perc leforgása alatt rájöhetnek, nem csak megfosztottak minket a rejtvény megfejtésének élvezetétől, de az olvasók előre megjósolhatták, mi lesz a regény kimenetele. Egy apró mozzanat kivételével engem sem tudott meglepni a lezárás.

Végül íme az ítélet: az Acotar-nak fel kell kerülnie a kedvenceim listájára. A cselekményszál és annak lezárása terén hagyott tüskéket benne a regény, de még így is az idei évem egyik legkedvesebb olvasmányáról írhatok most nektek, ami képes volt annyira lekötni abban az egy-két napban, hogy mellette nehéz volt munkába járnom, vagy a záróvizsgámra tanulnom, mert én csak szüntelenül olvasni akartam. Már rengeteg műben olvashattunk tündérekről, de ebben a formában még előtte soha: egy újszerű megjelenés, egy sokrétű, minden képzeletet felülmúló világfelépítés, és mindemellett fantasztikus karakterek sora várja, hogy megszeresd őket. Ez a regény lett a Lány és a farkas és a Wings sorozat tökéletes keveréke. Minden amit szeretek, csak éppen egybegyúrva.

Összefoglaló
Imádtam a könyvben
Fejlesztési lehetőség

tündérek, teljesen új megközelítésbenklisés meseelemek
karakteres, izgalmas szereplőkkiszámítható befejezés
korlátok nélküli romantikus és megborzongató jelenetek

 letehetetlenül jó írásmód

minden képzeletet felülmúló, megmozgató világfelépítés


Ha az alábbi művek tetszettek:  

Naomi Novik – Rengeteg
Sarah Raasch – Hó, mint hamu
Aprilynne Pike – Wing sorozat
Sarah Blakley-Cartwright – A lány és a farkas
Maggie Stiefvater – Tündérdallam sorozat
Alex Flinn – A szörnyszívű
Julie Kagawa – Vastündérek sorozat

akkor ez is fog.



Kinek ajánlanám: 

Akár végtelenségig sorolhatnám a kört, hiszen kedvez a regény A szépség és a szörny mese kedvelőinek, hiszen ez is egyfajta feldolgozása a műnek, még akkor is, ha én nem is jöttem volna rá, ha nem látom ezt a plusz információmorzsát az interneten. A fantasy rajongóinak, hiszen ha valami, hát ez a mű tényleg megmozgatja agyunk minden részét a gyönyörű képeivel, világával. De szerintem a legnagyobb örömüket mégis azok fogják benne lelni, akik egy összetett, érdekes világ felépítésű fantasy-ra vágynak, ami valahol nagyon távol helyezkedik el a valóságtól. Megborzongató, halál közeli élményt hozó jelenetei a regénynek közelebb hozzák a művet az idősebb korosztályhoz is. 

Címszavak: 

Szépség és a szörnyeteg feldolgozás, fantasy, tündérek, szerelem, szerelmi sokszög, próbatételek, varázslat, farkas, átok

Kedvcsináló:

Feyre ha kell öl.
Ez az egyetlen módja, hogy családjáról gondoskodjon,
Ígéretét betartsa.
De egy hideg, téli napon a vadászat során 
nem szabadot volna ölnie.
A lány fogságba esik a tündérek birodalmában,
ahol megtapasztalja, milyen érzés szeretni.
A boldogság azonban nem tart sokáig,
mert egy átok elveszi tőle mindazt,
ami kis időre boldoggá tette,
és ettől az átoktól,
csak ő képes megszabadítani a tündéreket.

Értékelés: 10/10

Borító:

Egyszerűen lélegzetelállító. Minden olvasó kedvence az, ha egy könyvhöz egyedüli külső készül. Ez a borító minden tekintetben egyedi. Az előtérben megjelenő Feyre tökéletesen visszaadja elképzeléseim, a háttérben azonban szívesen láttam volna egy kis szeletet a tündérek világából, amit színesen képzelek el, tele fákkal, tehát magával a természettel. Szerintem az Üvegtrón sorozat külső megjelenését is felülmúlta, pedig az is nagyon tetszett.

2 megjegyzés:

  1. Szia Noémi! Nekem is nagy kedvencem a széria és nagyon jól ismertetted az erősségeit és a gyengeségeit is a történetnek (olvastam az Üvegtrónt is, de az nekem sem a szívem csücske). Aminek nagyon örülök, hogy most ősszel kijön magyarul a 2. kötet és 1 vagy 2 éven belül pedig film készül belőle. Alig várom!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia Hayako, örülök, hogy van még valaki rajtam kívül, aki nem Üvegtrón rajongó, az ACOTAR-t mégis szereti. Már nagyon várom én is a folytatást. A filmről pedig nem is hallottam, ez fantasztikus hír. :)

      Törlés